Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kempelen Farkas (1734-1804)

túl bonyolult, ugyanis a finomabb udvari körök akkor franciául beszéltek, hiszen a diplomácia nyelve is a francia volt. A másik - inkább szóbeszéd, amit sehonnan nem lehetett bizonyítani - Kempelen a franciás orrhangokat könnyebben tudta a gép hangképző szerveivel szimulálni, mint a sokkal keményebb német és magyar hangokat, valamint mondatokat. Kempelen mind a sakkozó törököt, mind pedig a beszélőgépet számos helyen (Párizs, London, Drezda, Berlin stb.) bemutatta. A török mindenütt óriási közönségsikert aratott, a beszélőgépet azonban a látogatók sokszor még figyelemre sem méltatták, ami - azt mondják - nagyon rosszul esett az alkotónak. Kempelen beszélőgépének nagy hatása volt a tudományos körökre, ugyanis a gépet - némi módosítással - sokan lemásolták, még 200 év múlva - az 1950-60-as években is jelentek meg kutatók a beszélőgép különféle változataival. Ch. Wheatsone angol, Posch német és J. Faber bécsi matematikus, valamint J.S. Liénard francia akusztikus is bemutatta a saját beszélőgépét, az utóbbit - 1967-ben, működés közben - a magyar akusztikusok is megcsodálhatták. Ebben az időben én is Magyarországon voltam, valamiért ezen a bemutatón nem vettem részt, még ma is sajnálom. Van egy részben működő Kempelen beszélőgép valamelyik magyarországi akusztikai kutatóintézetben is, legutóbb láttam, de nem tudtam részletesen megismerni. Kempelen nevéhez több más alkotás is fűződik, ebből - mint az egyik informatikai berendezést - a vakok részére készült, domború írást nyomó sajtóját említjük, amivel vak barátnéját sikerült írni, és olvasni megtanítania.