Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kempelen Farkas (1734-1804)

Arról látható meg, hogy ki a „nagy ember", ha több ország is a magáénak vallja. Kempelen Farkas önarcképe KEMPELEN FARKAS d 734-1804) Ha ma kellene Kempelen Farkast jellemeznünk, azt mondanánk róla, hogy mérnök és tudós volt. Állítólag nyolc nyelven beszélt. Őt három ország - Ausztria, Szlovákia és Magyarország is - a magáénak mondja, mert az osztrák császárné udvarában élt, a mai Szlovákia fővárosában, Pozsonyban (Bratislavában) volt az otthona, magyar iskolában tanult, és állítólag - magyarnak vallotta magát. Valójában Kempelen Engelbert ír származású bevándorló nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Pozsonyban, Győrött és Bécsben tanult, tanulmányai befejezése után 1755-ben kezdte meg szolgálatát Mária Terézia udvarában. 1766-ban lépett először - mint mechanikus - a nyilvánosság elé, ugyanis speciális kútjával megoldotta a pozsonyi vár vízellátásának a problémáját. 1768ban a császárnő bánáti telepítési kormánybiztossá nevezte ki. 1 769-ben - véletlenül - Bécsben járva, éppen a bánáti dolgokról számolt be, mint mechanikust meghívják, hogy nézze meg Pelletier francia fizikus „hihetetlen" mágneses mutatványait. Kempelen - tanult, és fizikában jártas szakember lévén - azonnal megértette a mágneses