Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A tradicionális közlekedésről - Szulovszky János: Iparosok a közlekedésben, 1892
SZULOVSZKY JÁNOS A közlekedés iparosai, 1892 Előadásomban egy olyan forrásra kívánom felhívni a ügyeimet, amely nemcsak a közlekedés, de még jó néhány más kutatási terület szempontjából is tudományos hasznosításra vár. A kibontakozó tőkés viszonyokkal Magyarországon is együtt járt egy új kiadványtípus, a gazdasági címtárak megjelenése. 1 E „műfaj" darabjai közül különösen értékesek a Jekelfalussy József által 1885-ben és 1892-ben közreadott kötetek. 2 Nemcsak azért figyelemre méltóak, mert a legkorábbiak közé tartoznak, hanem adataik reprezentatív jellege miatt is. Noha e vaskos könyvek hatalmas információmennyiséget rejtenek magukban, mindezidáig a különféle tudományok művelői ezeket voltaképpen teljesen kiaknázatlanul hagyták. Ahogy a társadalom- és gazdaságtörténeti, gazdaságföldrajzi munkák sem merítettek belőle, úgy a helytörténeti, néprajzi és ipartörténeti feldolgozások számára is lényegében teljesen ismeretlenek. 3 A mellőzésben bizonyára nemcsak az játszik szerepet, hogy könyvészeti ritkaságok, hanem az is, hogy a címtárak adatai a publikált formájukban meglehetősen nehezen kezelhetők. Az OTKA által támogatott kutatási programmal 4 mindkét probléma orvoslására vállalkoztam: az adatok számítógépes rögzítés után való rendszerezésére és nyomdai megjelenéshez való előkészítésére, valamint az anyag értelmezésére is. E címtárak a magyar iparstatisztika kialakulása idején készültek. Mint ismeretes, az 1870-es évek derekán lezajlott első próbálkozást egy évtized múltán követte egy alaposabban előkészített felmérés. 5 Ennek adatfelvételi lapjai alapján állította össze a „Magyarország iparosainak és kereskedőinek czjm és lakjegyzéke" kötetét a Magyar Statisztikai Hivatal elnöki osztályának vezetője/' Ebben gyakorlati megfontolások vezették: "Hazánk és a külföld gyárosai, kereskedői és iparosai, nemkülönben azon hatóságok és testületek, melyek a nevezett osztályok érdekeit és ügyeit képviselni s intézni hivatva vannak, mindeddig nélkülöztek oly kézikönyvet, mely hiteles és megbízható adatok alapján a magyar korona országainak összes iparosait és kereskedőit, nevük, cégük, szakuk és lakhelyük szerint feltüntetné és az illetőknek ugy megrendelések, mint áruminták vagy egyéb küldemények s érintkezések alkalmából megbízható útmutatóul szolgálna. (...) A munka gyakorlati használhatóságát tartva szem előtt, lehetőleg arra törekedtem, hogy világos, áttekinthető felosztás és berendezés megkönnyítse kezelhetését és hogy a mű minél szélesebb körben terjedhessen, a magyar szöveg mellé német és francia nyelvűt is alkalmaztam: mi által a munka a külföld által is használható lesz". 7 A szerkesztő magabiztosan azt állította: "oly munkát nyújthatok, mely teljes mértékben bírja az ily művek három főkellékét, hogy ti. az adatok: újak, teljesek és megbízhatók legyenek". 8
