Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A 20.századról - Misóczki Lajos: Turizmus a Rákosi rendszerben

László, a SZÖVOSZ főtitkára szónokolt, majd a gyűlés után szórakoztató népünnepély következett. Az 1953. május 10-i, salgótarjáni választási nagygyűlésen 20-25 ezren voltak jelen. A rendezvény végével több ezren a környék kirándulóhelyeire vonultak. 1956 szeptember elején a nógrádi Bujákon rendezett ifjúsági béketalálkozóra 3 ezer fiatal tett „politikai kirándulást". Az évenként visszatérő állami és társadalmi ünnepeket nagygyűlésekkel, felvonulásokkal, kirándulásokkal kapcsolták össze. Május l-jén, a munka ünnepén a gyűlések és a kötelező felvonulások után ingyen virsli és kenyér, valamint sör dukált a megjelenteknek. 1952. augusztus 20-án az alkotmánynapot Balassagyarmaton ünnepi vásár színesítette. 1953. augusztus 20-án a hódmezővásárhelyi és bajai új kenyér ünnepen 50—50 ezer, a békéscsabain 100 ezer ember volt. Rendeztek nemzeti megemlékezéseket is. Azonban ezek a rendszer ünneplésével, a pártállam polidkai tételeinek ismétléseivel, hangsúlyozásával aktuálpohtikai rendezvényekké váltak. 1952. szeptember közepén Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára különösen nagy ünnepélyességgel emlékeztek Debrecenben, Szegeden, Cegléden, Győrött, Pécsett és Sátoraljaújhelyt. A legnagyobb megemlékezés 50—60 ezer ünneplőt vonzott Budapestre, az Országház elé, amidőn Révai József népművelési miniszter felavatta a Kossuthszoborcsoportot. Az 1951 augusztusában, Budapesten rendezett Ötéves Terv kiállítást három nap alatt 40 ezren, Balassagyarmaton 16 ezren nézték meg. Hasonlóan népszerűsítették a szovjet példát követő mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményeit. 1952. október 25-én, a hatvani terménykiállítás egyik napján a megjelentek nagy örömére politikamentes műsorban is gyönyörködhettek. Ez volt a Boldogi Lakodalmas, amelyet két nap alatt 2 600-an néztek meg. Látható, a tömegturizmusnak minőségi eredményei is voltak, példáué a kultúrturizmus kiteljesedése. A lakossági igénynek eleget téve a budapesti és vidéki múzeumokat, kiállító- és emlékhelyeket 1955-ben 111 idegenforgalmi, múzeumi tájékoztató, ismertető és emlékfüzet népszerűsítette magyar és 25 féle idegen nyelven. Volt, amelyet 8 ezer példányban jelentettek meg. Az Egerbe kirándulókat már nemcsak a szép panoráma, a barokk emlékek, a vár, a szomszédos Bükk varázslatos kirándulóhelyei, híres borai és a fürdőzés vonzották, hanem a múzeumai is. Az egri Dobó István Múzeum három kiállítóhelyének látogatottsága jelentősen növekedett: Ev Látogatók száma 1952 140 000 1953 98 600 1954 191 080 1955 211 440 A legeredményesebb tömegszórakoztatás Budapesten volt. 1950-től az autóbuszos városnézések, 1951-től a szombati kabaréestek, sétahajó-műsorok és a Vidám Park rögtönzött műsorai különösen a vidékről érkezőket vonzották. Az 1951-ben a „Vidám Budapest" műsorsorozat mintegy 2 500 rendezvénye leginkább a fővárosiakat szórakoztatta. Négy színház, az Operaház, a Nagycirkusz; 20 mozi; 25 üzemi, szakszervezeti kultúrház,