Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A 20.századról - Misóczki Lajos: Turizmus a Rákosi rendszerben

mintegy 1071 ezer napon át. 1949-ben a SZOT programot indított a dolgozók gyermekeinek Balaton melletti üdültetéséről. Ev Belföldi forgalom, fő Külföldről érkezett, fő 1947 87 351 10 649 1948 719 716 31 284 1949 849 311 32 689 A Rákosi-rendszerben Amíg a hároméves terv az újjáépítés (benne a turizmus, utazás, szállásadás, vendéglátás, rendezvények nyújtása) tényszámait vette alapul, az 1950-ben indított ötéves terv már az idegenforgalom területén is túlzott mennyiségi előírásokat tartalmazott. Ennek ellenére az államosított szállodák, üdülők, fürdők, éttermek, vendéglátóhelyek az ötéves terv minden évében teljesítették, sőt túlteljesítették a megadott tervszámokat. Az idegenforgalmi tervszámok némelyikéről persze 1956 után nyilvánosságra került, milyen hamisak és teljesíthetetlenek voltak. A vendéglátóhelyek, létesítmények államosítása be nem vallott tárgyi és mennyiségi visszalépéssel járt. Legjobban a budapesti vendéglátó-hálózat sínylette meg: Ev A főváros kerületeinek száma Vendéglátó egységek 1949 15 2364 1952 22 1200 Noha a kerületek száma nőtt, a szomszédos, fővároshoz közeli települések csatlakoztatásával a vendéglátóhelyek száma a felére csökkent. Az idegenforgalomban szintén szerepet játszó boltok számának országos csökkenése hasonlóan alakult: Ev Boltok száma 1950 54060 1955 33700 Csökkent az ún. „kispolgári mentalitást hordozó" vendéglátás tekintélye. Elsorvadt a vendéglátó szakképzés, helyette gyorstalpaló tanfolyamatokat szerveztek, hogy a munkába lépők legalább alapvető ismeretekhez jussanak. A bizonytalanság és a politikai gyanakvás légköre fogta át idegenforgalmunkat, a szakmában dolgozót a munkahelyén, a vendéget az érkezése helyén. A hidegháborús politikai hangulat miatt a nyugati beutazók, vendégek elmaradoztak.