Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A 20.századról - Misóczki Lajos: Turizmus a Rákosi rendszerben

MISÓCZKI LAJOS Turizmus a Rákosi-rendszerben 1945-től a Rákosi-rendszer kezdetéig 1945. április 4-e, pontosabban 13-a a német megszállás alóli felszabadulást és a győztes nagyhatalmak illetve a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) jóváhagyásával kezdődő szovjet megszállás idejét jelzi Magyarország történetében. 1945—1948 között új állami szervezeti rendszer létesült, és létrejöttek a polgári demokratikus jogállam keretei. Piacgazdaságot és demokratikus politikai berendezkedést létesítettünk, és „gyorsított kapitalista modernizációba" kezdtünk. A kommunista párt fellépése végül is ránk erőltetett rendszerváltozáshoz vezetett. A fordulat rendszerváltó ideje 1947—1948, 1949—1950-ig tartott. A hatalomösszpontosítást és az egypárti totabtáriánus uralmat Rákosi Mátyás valósította meg. Ebben a gazdasági, társadalmi és politikai helyzetben az újrainduló, majd a kibontakozó idegenforgalmunk minden mozzanata tükrözte, és kifejezte a mindennapok valóságát. 1945-1947 között az idegenforgalom újraindításához több tekintetben hiányoztak a feltételek. Az élet mégis megindult a turizmus terén is. A tárgyi feltételek között elsőként a vasutakat, közutakat és rajtuk a rendszeres áruforgalmat, személyközlekedést álb'tották helyre. Augusztus l-jén ebndult a távolsági buszközlekedés Budapest—Gyöngyös és Budapest—Kecskemét között. 1946. október 15-én a hazai, 1947-ben a külföldre irányuló repülőjáratok, 1949 áprilisában pedig a dunai sétahajózás is újra ebndult. A vendéglátó alaphelyeket is fogadóképessé tették. A mostoha körülmények ellenére 1944. október 25-én ajtót nyit a debreceni Arany Bika, decemberben a miskolci és egri Korona Szálló és Étterem, 1945. február 18-án a budapesti Belvárosi Kávéház. Azonban a be—betérő vendégek, aldk vélhetőleg inkább felejteni, mintsem mulatozni akartak, csak rövid ideig eleveníthették fel a polgári szokásokat. Ugyanis a Népszava egyik cikkírója az 1945. április 28-i riportjában a kávéházakról már akként vélekedett, hogy azokban „a feketekereskedelem lelkiismeretlen vámszedői pöffeszkednek". 1946. május l-jén „új, népi tartalommal" megnyílt a tömegszórakoztatást megvalósító Angol Park. Kinyitottak a balatoni fürdőhelyek és a budapesti gyógyfürdők. A Belkereskedelmi Minisztérium összesítése szerint május 15-ig valamennyi megyeszékhelyen legalább egy nagyszálló, vendéglő működött. De idegenforgalom tétova indulását sokan ellenszenvvel fogadták. A Népszava 1946 nyarán „Nyilasparadicsom Balatonzamárdin" címmel „méltatta" a balatoni