Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A 20.századról - Jusztin Márta: Közlekedés és idegenforgalom a két világháború között

lehetett rendelni. A vendégek kényelmét szolgálta a közvetlen buszjárat a Vörösmarty térre.

8 Az osztály megszervezte a légituriszdkai szolgálatot is. A repülőtereken működő idegenforgalmi kirendeltségek tartoztak hozzá. Feladatukhoz tartozott a vendégek fogadása, programjaik megszervezése és a kirándulások lebonyolítása. A kicsi, de agilis osztály valóban tehetős vendégkört ért el és hozott az országba. A hajózás. Bár az idegenforgalmi propaganda kedvelt szófordulatai közé tartoztak a „Budapest a Duna királynője" és „Budapest Pearl of the Danube" reklámmondatok, a folyó a turizmusban mégsem töltött be említésre méltó szerepet. Ennek okát a vízi közlekedés lassúsága és a kor divatos sebesség-eszménye közötti ellentétben látták. A vízi közlekedésben rejlő lehetőségekkel leginkább a programszervezésben éltek az idegenforgalmi szakemberek. A közlekedés, mint program. A turizmus fellendítéséért, a mobilitás megkönnyítéséért olyan sokat tevő MAV az IBUSZ-szal közösen szervezett programokat, de az utazás ún. „rászervezett" kísérő szórakozással nem járt együtt. Mindössze egy olyan példát ismerünk az idegenforgalmi szaksajtóból, ami a vendégek szállítását és a szórakozást összekapcsolta. 1933-ban „Egy nap Kecskeméten és Bugacon" elnevezéssel idegenforgalmi programot szerveztek, melynek keretén belül a kisvasúti marhavagonokkal kivitték a vendégeket Bugacra. A közlekedésből oly módon alkottak programot, hogy a vendégekkel utaztattak egy cigánybandát is, akik gondoskodtak a megfelelő hangulatról.

9 A közlekedés és szórakozás összekapcsolásának klasszikus példája az autóbuszos városnézés. A fővárosban az IBUSZ rendszeres városnéző utakat szervezett. A vállalatnak 1925-ben mindössze egy darab 14 személyes Renault kocsija volt. A kocsipark folyamatos bővülése a program iránti kereslet élénkülését is mutatja. 1928-ban már egy darab 16, két darab 25 és egy darab 30 személyes autóbusszal rendelkeztek. 1933-ban az IBUSZ szakosodott fiókirodát is nyitott Autobus Tours néven. 1937-ben a vállalatnak már 4 darab 33 személyes nagy autóbusz is a birtokában volt. Az új utakon a nagyobb buszok gyorsabban, kényelmesebben vitték a vendégeket az ország idegenforgalomba bekapcsolódott részeibe. Gazdasági érdekből vezérelve ugyan

1

", de a Magyar Királyi Automobil Club is kivette a részét az idegenforgalmi programok szervezéséből." Nemzetközi autós csillagtúrát szerveztek Budapestre, és motorkerékpár grand prix-t'

2

, csoportos autós túrákat holland, belga, francia, német, olasz, osztrák csoportoknak.

13 Belföldi közönségnek 1934 áprilisában autó-szépségversenyt rendeztek. Külföldiek és magyarok számára ugyanebben az évben húsvétkor megszervezték az 5. nemzetközi autóversenyt, néhány hónappal később sor került a 8. nemzetközi gyorsulási versenyre is.

14 A hajózás, mint program elsősorban a kirándulásokban jelentkezett. A balatoni hajókirándulások időpontjait rendszeresen közölte az idegenforgalmi szaksajtó. Budapestről Esztergomba szerveztek és hirdettek egész napos kirándulásokat. A budapesti idegenforgalmi kínálat kedvelt és sokat propagált programja volt a városnézés a Dunáról. Kis vízitaxikról, a Zsófia sétahajóról egyaránt gyönyörködhettek a vendégek a város panorámájában. A Dunai Hajózási Társaság 1932 júniusától két órás vacsorával egybekötött esti sétahajózást szervezett. Az ötlet sikeresnek bizonyult, még évekig fogadták a vendégeket. Érdekes és egyedülálló programot kínált két szegedi ügyvéd tiszai hajóútja egy bőgőshajón. A két napig tartó program során a vendégek megtekintették a trianoni