Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A 18. századról - Deák Antal András: A világ első kereskedelmi térképe
II. A háború idején a hadakkal való vonulás vagy diplomáciai küldetés során hajón, lóháton vag)' szekéren való utazásai közben sok tapasztalatot szerzett az ország vízi- és szárazföldi útjairól. Ezt jól tudta hasznosítani írása második fejezetében, amikor számba vette a kereskedelmi utakat járhatóságuk szerint. Pontosan ismerte hol van szükség hidakra, árvédelmi töltésekre az utak oltalmára, árvízjárta területek kikerülésére, stb. Egyben szorgalmazza, hogy ne nyersanyagot, hanem feldolgozott árut szállítsanak ki az országból, mert ez sokkal több embernek, jóval nagyobb hasznot hozhat. Meglepő módon Pécset jelöli meg a manufaktúra-ipar fejlesztésére legalkalmasabb helynek. III. A harmadik fejezetben azt taglalja, hogy melyik országból, milyen árut hoznak be az Osztrák Birodalomba, továbbá azt, melyik ország felé milyen áruval érdemes kereskednünk. Itt vezeti elő a vám problémáját, amiről fentebb már szót ejtettünk. IV. A negyedik fejezetben megvizsgálja, hogy a Habsburg Birodalomból általa kivitelre javasolt áruk és a tervezett térhódítás a török, a balkáni vagy olasz piacokon milyen más nagyhatalmi érdekeket sértenek, ennek következtében részükről milyen ellenlépésekre lehet számítani. A kereskedelmi térkép Amikor Müller 6 megrajzolta a kereskedelmi térképet Marsigli fent említett munkájához, már több csillagászati helymeghatározás, az ország különböző területéről készült vázlatrajz, illetve különösen a déli országrészekről számos részletes felmérés állt rendelkezésére. Ennek köszönhetően térképe nemcsak kultúrtörténetileg, hanem kartográfiai szempontból is rendkívül jelentős. Müller munkája mindenekelőtt egy tematikus térkép. A térkép úgy tölti be illusztratív funkcióját, hogy Müller a domborzat legjellemzőbb jegyeit vázolja fel, a települések közül pedig csak azokat, melyek a téma szempontjából fontosak. A szerzők szándéka szerint minden ízében az Értekezésnek van alárendelve. Ezt feliratában is világosan tudtunkra adják'. A térképen Budáról és Bajáról, mint kiindulási pontokból Lengyelország, Itália és Törökország felé létesítendő kereskedelmi utakat (piros vonalakkal) ábrázolja. A néhány fekete vonalka pedig árvízvédelmi töltéseket jelöl. A honnan — hová [terminus a quo, ad quem], és a szárazföldi és vízi útvonalak jellegével és minőségével kezdi. Az útvonalak alatt azokat az utakat érti, melyeknek a kereskedést kell szolgálniuk. Tehát az ország valamennyi kereskedelmi útvonalát szem előtt tartja, nemcsak a Balkánra és Törökország felé irányuló kereskedelemmel foglalkozik! A főbb útvonalak. 1. Az első és legjelesebb kiindulási pont Bécs, a török birodalmat tekintve pedig a Konstantinápoly, ahová vízi úton és szárazföldi úton lehet eljutni. Szárazon különböző hosszúságú szakaszokon a Dunával párhuzamosan fut az út Konstantinápoly irányában: előbb Alsó-Ausztria peremén, majd Dél-Magyarországon egészen a Dráváig, onnét Szlavónián át a Száváig, ezt követően az „Emo hegyig Szerbián keresztül fut, ahol ezen hegynek egyik vonulatán haladunk, majd Trákia szélső határának előhegyeinél szűnik meg". A kereskedelmi vonal által érintett legfontosabb városok: Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Buda, Eszék és Illók, „ezek mind Császári Felségteknek vannak alárendelve,
