Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A sebességről - Miszlay Zsolt: Az utazási sebesség növekedése a 19. században
MISZLAY ZSOLT Az utazási sebesség növekedése a 19. században 1846. július 23-án a Budapesti Híradó az alig pár napja megnyílt Pest és Vác közötd vasútvonalat, mint az utazási időt lerövidítő kényelmi eszközt ünnepelte. „A civilizáció legújabb fejleménye Hunnia fővárosának is nyújtá azon élvezetet, melynek majd minden európai főváros már egy idő óta örvend és kikocsikáztatá egy csodaszerű gőzelőfogattal a meghívottak százát egyszerre, a pamlagok kényelmes ölén, villámi, azaz vasúti sebességgel, ti. 50 és néhány perc alatt Vác városába, hova eddig a pestiek egyenként vagy legfeljebb párosan, vakító homokfelhőkön keresztül és a legszilajabb magyar ló félnapi megizzasztásával, gyönyör nélküli és unalomteljes utazással érhettek." A közlekedés sebességének jelentőségére tehát már ekkor felfigyeltek, de a közvélemény aligha látta előre, hogy a 19. század gőzerejú térlegyőzési technikái milyen mértékben alakítják át és befolyásolják a hétköznapi életet. Mivel a 19. századi Magyarországon a legfontosabb közlekedési ágazat a vasút volt, a menetsebességek növekedését ill. az utazási idő lerövidülésének folyamatát itt kívánom megragadni. A vasúti menetsebességek elsődleges forrásait a vasúti menetrendek jelenük. A magyarországi vasúttörténet első évtizedeiben a vasúttársaságok még nem könyv formátumban jelentették meg menetrendjeiket, hanem a napi- és hetilapokban - hirdetések formájában — közölték azokat. Az 1870-es évtizedben - összefüggésben a vonalak hosszának növekedésével, ill. a vonatok számának növekedésével — már vékony füzeteket bocsátottak ki az utazóközönség tájékoztatására. 1874-től pedig havonta egyszer megjelent a Vasút- és Gőzhajózási Kalauz, a magyar közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyve. Az 1880-as évtizedben fokozatosan bővültek az utazási lehetőségek, egyre több úti célt lehetett elérni vasúttal és gőzhajóval, a különböző társaságok menetrendi együttműködése is kiszélesedik. Átlagos utazó sebességek A kiegyezés utáni menetsebesség növekedését négy időpontban és öt város viszonylatában vizsgáltam meg. A kiválasztott évek: 1867: a kiegyezés éve, az önálló magyar közlekedéspolitika kezdete,
