Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Krámli Mihály: Az osztrák-magyar DREADNOUGHT programok

ISTVÁN végül csak 1915 novemberében állt szolgálatba, másfél évvel az átadási határidő után. A flottaverseny fokozódó ütemére jellemző, hogy bár a haditengerészet a rendkívüli hitelt 1916-ig kapta, 1914-ben egy újabb, még nagyobb hitel megszavazására is sor került. Négy újabb, immár 24 500 tonnás csatahajó építéséről született ekkor döntés. A háború miatt ezt a programot azonban törölték, így a TEGETTHOFF-osztály tagjai lettek a Monarchia első és utolsó dreadnoughtjai. Az Osztrák-Magyar Monarchia, mint a tengeri hatalmak között a nyolcadik legerősebb, hatalmi állásának fenntartása érdekében, illetve az olasz program ellensúlyozására kénytelen volt dreadnoughtok építésébe fogni. Mindezt a legnagyobb tengrei hatalmakhoz képest késve tette meg. A dreadnought-építés csak késve indult meg, és ekkor részben műszaki, részben pénzügyi-polidkai okok miatt egy, megvalósulásakor már korszerűdennek számító típus épült meg. Ráadásul e típusnak számos konstrukciós hibája volt, aminek az volt a legfőbb oka, hogy a maximális fegyverzetet és páncélzatot minimális vízkiszorítású hajóba akarták bezsúfolni.