Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Nagy Miidós Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának expedíciói

Győrök hajóján rendszeresen vitt vendégeket útjaira. Ezek fontosságáróLeidenforst Gyula idézett művének 22. oldalán igy írt; „...Győrök. Leó volt az első magyar tengeri festő. Saját hajóján bolyongva készített vállatokat, amikből itthon a* Adria legszebb tájai elevenedtek meg a vástmm. Első képét, amely a Zapunfello nev/7 kis sértet ábrázolta, a Műcsarnok 1882-iki tárlatán állította ki. \i%t a festményt sűrű egymásutánban követték társai. lídvi-Illés Aladár és Mendlik Oszkár is a% ö hajóján váltak tengeri festőkké. Győrök Leó ugyanis minden tengeri útjára vitt magával egy—egy festőt, írót, vagy tudós szakembert. Minden vakációját vitorláson töltötte. Kár, hogy utazásait nem örökítette meg írásban. Képei is szétszóródlak, pedig érdemes volna belőlük még ma is gyűjteményes kiállítást rendezni. Kutattam hajónaplója után is, de nem tudtam rábukkanni. Ugy hallom, egyik barátjának adta át... " Adriai utazásairól Szinnyei Otmár útleírást is publikált, Magyar lobogó alatt azAdrián (Kilián Frigyes, Budapest, 1892.) címmel. 19. Leidentrost Gyula; Kék Adria, 28. oldal 20 Leidenfrost Gyula; Kék Adria, 29-35. oldal, Balázs Dénes (szerk.); Magyar utazók lexikona (Panoráma, Budapest, 1993.) 120-122. oldal 21 Balázs Dénes; id. m.; 412-413. oldal 22 ~ Halász Gyula; Világjáró magyarok (Aquincum, Budapesté.n.) 428—440. oldal A magyar katonautazóról, annak geográfiai szerepéől részletesebben lásd: Nagy Miklós Mihály; Újkori magyar katonautazók, Magyar Tudomány, 1999. 8. szám, 936-944. oldal, valamint u.ő.; Magyar hadiutazók (Kornétás, Budapest, 2001.) című feldolgozásokat. Itt kell megjegyezni, hogy a világjáró magyar katonák földrajzi szempontú számbavételének munkálatai néhány éve folynak. E sorok írójának az elmúlt években végzett kutatásai alapján már ma feltételezhetjük, hogy az 1849 és 1945 közötti évszázad magyar katonai utazási irodalma terjedelmét tekintve közel akkora méretű lehet, mint a nem katonai utazási irodalom. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy e hatalmas, napjainkban szinte teljesen ismeretlen utazási irodalom számbavétele, tudományos feldolgozása még csak a kezdeti stádiumban van, és a feltárandó anyag feldolgozása önálló kutatócsoport létrehozását tenné szükségessé. 24 A fejezetet Ballá György írta, A magyar tengerkutatás címmel,Havasné Bede Piroska—Somogyi Sándor; Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.) 309-312. oldal. Itt kell megjegyezni, hogy a magyar geográfiai történetírás nagy előrelépése volt az Érden található, Magyar Földrajzi Győjtemény — ma már Magyar Földrajzi Múzeum néven működő intézmény —1983-ban történt létrehozása. Az elmúlt két évtizedben a múzeum hatalmas munkát végzett elsősorban a magyar földrajzi utazók tárgyi emlékeinek összegyűjtésével, és tevékenységük tudományos igényű feldolgozásával. Ennek ellenére fenntartjuk azt a véleményünket, hogy a magyar földrajztörténet-írást még mindig a tudományos népszeősítő szemlélet uralja. Ennek okát abban látjuk, hogy úgy a Magyar Földrajzi Múzeumban, mint a Magyar Földrajzi Társaságnál, mind pedig más intézményeknél folytatott földrajztörténeti kutatások eredményeinek publikálására - pénzügyi források hiányában — alig van lehctség. 25 Balázs Dénes (szerk.); Magyar utazók lexikona, 292-293.oldal ^' Balázs Dénes (szerk.); id. m.; 293. oldal, A Magyar utazók lexikona esetében - a m minden értéke mellett szólnunk kell annak, témánk szempontjából fontos következctlenségéől. Míg a lexikon tagadja, hogy a Monarchia hadihajóival végrehajtott expedícióiknak lett volna tudományos érdemük, addig külön szócikket szentel a Novaraexpedíciónak, az Osztrák—Magyar Kelet-ázsiai Expedíciónak, az Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíciónak, valamint néhány magyar haditengerész utazónknak (Gáspár Ferenc,Bozóky Dezső, Kalmár Sándor, Képes Gyula, Greguss György). E szócikkek és a bennük ismertetett tudományos eredmények léte önmagában ellentétes a közös hadihajók tudományos sikereinek negligálásával. 27 Nagy Miklós Mihály; Geográfia hadilobogó alatt, Magyar Tudomány, 2001. 7. szám, 788-798. oldalHamann, Günther; Die österreichische Kriegsmarine im Dienste der Wissenschaften, In; Allmayer—Beck, Johann Christoph (szerk.); Schriften des Hecresgeschichtlichen Museums, Band 8, Osterreich zur See (Österreichischer Bundesverlag, Wien, 1980.) 59-90. oldal 28 Bayer von Bayersburg, Heinrich; Die k. u. k. Kriegsmarine auf weiter Fahrt, (Bergland Verlag, Wien, 1958.) 29 Az Osztrák—

Magyar Monarchia hadiflottájának történetére vonatkozó bibliográfiátFriedrich Jahn publikálta Bibliographie der k. k./k. u .k. Marine címmel - a már idézett Schriften des Heeresgeschichtlichen Museums in Wien 8. kötetének 109-191. oldalán. A másik figyelemre méltó válogatástPeter Jung tette közzé az 1872-1874. évi északi-sarki expedíció emlékére, Bécsben a Heeresgcschichtliches Museumban rendezett időszaki kiállítás katalógusában [Rauchensteiner, Manfricd (szerk.); Die Schrecken des Eises und der Finsternis (Heeresgeschichtliches Museum, Wien, 1996.)J Ausgewählte Bibliographie zur Geschichte der k.(u.)k. Kriegsmarine mit besonderer Berücksichtigung der Missionsreisen und Fernfahrten címmel (19—24. oldal). E két vállalkozás