Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Kalocsai Péter: A vidéki közúti vasutak és az urbanizáció a dualizmus korában
dél-alföldi régió teljes értékű központja. Szigetként emelkedik ki Erdély regionális centruma Kolozsvár, az ottani szászok központja Nagyszeben, valamint a Dél-Dunántúlon Pécs, a tengerparton pedig Fiume. (Kolozsváron, Nagyszebenen és Brassón át húzódott a középkori erdélyi vásárvonal.) Békéscsaba, Brassó, Nyíregyháza és Szatmárnémeti nyertesei voltak annak, hogy alapvetően más célú vasúti beruházásokkal a helyi személyszállítási igényeiket is kielégítették. Békéscsabán az Alföldi Első Gazdasági Vasút községi szakaszán 25 , a szabolcsi megyeszékhelyen a Nyíregyházavidéki Kisvasutak Rt. városi vonalán szerveztek helyi vasúti közlekedést. 26 A Barcaság központjában a Brassó-Háromszéki HEV bonyolított le helyi forgalmat 27 , Szatmárnémetiben pedig a Szatmár-Erdődi HÉV létesített a helyi végállomása és a pályaudvar között villamosvasúti összeköttetést. 28 Érdekesség, hogy a Budapesttől számított körülbelül 150 km sugarú körben egyáltalán nem találunk példát a szóban forgó közlekedési eszközökre. A vizsgált szempontok szerint leginkább Győrnek voltak olyan mutatói, amelyek alapján hiányolhatjuk a villamosvasutat. Azon kérdés megválaszolása, hogy miért maradt el ott a közúti vasút létesítése, még további kutatásokat igényel. Gjőrhen szinte a központban található a pályaudvar, s az ipartelep is rendelkezett vasúti megállóval - talán e tényezők is szerepet játszottak abban, hogy nem létesült közúti vasút. 1896-ban az omnibusz, az első tömegközlekedési eszköz, kihasználatlanság miatt szűnt meg. 29 Bár sok más településhez hasonlóan e városban is készültek tervek villamosvasút létesítésére. 3 " Sőt, a Beluszky Pál táblázatában előkelő helyen álló Székesfehérváron* 1 és Máramarosszigeien is volt sikertelen próbálkozás villamos-, illetve gőzvasút létesítésére. 32 A közúti vasutak a települések mindennapi életének szerves részévé váltak. Szolgálták a helyi lakosságot, az érkező idegeneket, s széles társadalmi rétegek számára voltak hozzáférhetők. Jegyzetek 1 Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848-1918). Bp. Akad. K., 1991. 68-98. p.Pölöskei Ferenc: A városok jogállása a kiegyezés korában. = Levéltári Szemle, 1992. 2. sz. 18—26. p. 2 Kovács Endre (főszerk.): Magyarország története. 6. köt. 1848-1890. Bp. Akad. Kiadó, 1978. 1134-1135. p. 3 Thirring Gusztáv (szerk.): A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évfolyam. Bp. 1912. 357-359. p. 4 Márkus Dezső (szerk.): Magyar törvénytár. 1889-1891. évitörvényczikkek. Bp. Franklin T., 1897. 222. p. 5 Elgázolás. = Vasvármegye, 1893. aug. 13. 7. p.; Lépésben hajts! = Szombathelyi Újság, 1897. máj. 23. 8. p. 6 Engi József: A közúti közlekedés szervezési és vezetési vázlata. II. rész. A 19. század végáíl az első világháborúig. = Belvedere, 2000. 1-2. sz. 121. p. A sajtóban pl.: Körrendelet. = tószeg és Vidéke, 1897. júl. 18. 2. P7 57.000/1910. B. M. számú rendelet. Szabályzat a gépjárnűvek közúti forgalmáról. = Belügyi Közlöny, 1910. máj. 1. 123-144. p. 8 Kovácsyné Medvcczky Ágnes: Vidéki városaink tömegközlekedésének kialakulása és fejJdésc 1914-ig. In.: Hüttl Pál (szerk.): A Közlekedési Múzeum évkönyve. IX. köt. (1988-1992). Bp. Mszaki Kiadó, 1994. 187. p. '' Részletesebb bemutatás: Kalocsai Péter, Molnár József: „Balra tarts, jobbra <ázz!" Magyarország városi közlekedése régi képeslapokon. Szombathely, B. K. L. K., 2001. 128 p. 10 Pölöskei Ferenc: A rendezett tanácsú városok kialakítása Magyarországon a polgári korban. In.: Sz. Jónás Ilona (szerk.): Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és a régmúltból. Bp. ELTE, 1994. 176. p. 11 Kalocsai Péter: A dualizmus kori Szombathely. = Vasi Szemle, 1997. 5. sz. 630. p. 12 Thirring: i. m. 9-13. p. 11 Thirring: i. m. 52-54. p. "Thirring: i. m. 132-133. p.
