Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Kalocsai Péter: A vidéki közúti vasutak és az urbanizáció a dualizmus korában

2. táblázat: A vidéki városok vasútiszemély-forgalma 1908-ban Város Elutazók száma Nagyvárad 1 107 964 Brassó 1 100 181 Pozsony 1 055 881 Szombathely 1 034 016 Szeged 1 014 923 Debrecen 982 877 Arad 977 338 Szabadka 951 734 Miskolc** 708 668 Temesvár 656 056 Pécs 614 633 Székesfehérvár 564 309 Kolozsvár 561 545 Nyíregyháza 549 205 Győr 542 731 Sopron 473 375 Nagyszeben* 465 250 Szolnok* 462 632 Vác 397 452 Gyula 376 900 Újvidék* 371 471 Kecskemét 361 207 Fiume 345 044 Hódmezővásárhely 339 535 Szatmárnémeti*** * csak MÁV adatok ** 1909. évi adatok a diósgyőri HÉV nélkül *** nem küldött be adatokat Urbanizációs szintek Egy település urbanizációs fejlettségi szintjét számos mutató alapján (útburkolat, közvilágítás stb. vagyis az infrastruktúra kiépítettsége, emeletes épületek száma, szolgáltatások és még sorolhatnánk) vizsgálhatjuk. Ezek közül e tanulmány keretében csak az épületek korabeli modern anyagokból való építettségét, s a lakásokhoz kapcsolódó fürdőés cselédszobák számát emelem ki. A 3. táblázat jól tükrözi, hogy a közúti vasutakkal rendelkező helységekben kisebb a vályogból és a fából készült épületek aránya s több az emeletes házak, a fürdő- és cselédszobák száma. Minél rosszabb e téren egy település