Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Eperjesi László: A fiumei kikötő Magyarország nemzetgazdaságában
jelentős forgalma csak azért érdemel figyelmet, mert bizonyítja azt a már feledésbe merült tényt, hog} 7 a dualista Magyarország exportjával Fiúmén keresztül jelen volt a világ minden fontosabb piacán. Fiume a magyar kormányok gazdaságpolitikájában A fiumei kikötő speciális és majdnem kizárólag magyar forgalmának lebonyolítására a magántőke ereje kevés lett volna, ezt a magyar kormánypolitika biztosította. A törvényhozás a magyar kereskedelmi tengerészet fejlesztése érdekében igen nagy kedvezményeket biztosított. Az úgynevezett szerződéses vállalatok, amelyek a magyar kereskedelmi érdekeknek megfelelő vonaljáratok fenntartására kötelezettségeket vállaltak, mint nevezetesen az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási, a Magyar—Horvát Tengerhajózási, valamint a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaságok 1913-ban 8,965 millió aranykorona szubvencióban részesültek. Ezeknek, valamint az ugyancsak támogatott magyar szabadhajózási társaságoknak a hajóparkja 1913-ban 134 gőzösből állt összesen 142 539 tonna hajótartalommal, ami lehetővé tette, hog}' a forgalom jó része magyar lobogó alatt bonyolódjon le. A fiumei kikötő forgalmában az Osztrák Lloyd, az Ausztro—Americana Tengerhajózási Részvénytársaság, és számos más, osztrák, olasz, angol és görög vállalat is részvett. A magyar kormánypolitika nemcsak a magyar kereskedelmi tengerészetet szubvencionálta, de a fiumei ldkötő szárazföldi forgalmát is nagyarányú vasúti díjszabási kedvezményekkel és egyéb támogatásokkal élénkítette. A magyar kormánypolitika, a nemzetgazdaság új iparágainak adott állami adómentesség és segélyezés hívta életre az 1880-as évek elejétől Fiume gyáriparát. A Magyar Altalános Hitelbank több nagy ipari vállalatot hozott létre. Az iparvállalatoknak Budapesten volt a központjuk. A fiumei kikötő első helyen álló behozatali cikkének, a Brit-Indiából importált hántolatlan rizs feldolgozására 1881-ben létrehozták a rizshántoló gyárat, ami a Monarchia legnagyobb ilyen üzeme volt. 1882-ben alapították a Monarchia első és legnagyobb kőolajfinomítóját, amelyhez külön kikötő épült. Az 1875-ben alapított Whitehead Torpedó- és Gépgyár Fiume nevét az egész világon ismertté tette gyártmányaival. A Ganz és Társa Danubius Gép- Waggon- és Hajógyár Rt. 1905-ben hozta létre fiumei fióküzemét, amely kizárólag hadihajókat épített. 1913-ban az üzem 3 681 munkást foglalkoztatott és 1918-ig 61 hadihajót gyártott. Fiume iparának fontosabb ágai az emb'tetteken kívül még a következők voltak: a növényi olajgyártás, cserzőanyag-gyártás, sörgyártás, csokoládégyártás, papírgyártás, hajóépítés és javítás, és a faipar. Ezek az iparágak csak Magyarország gazdasági egységében voltak életképesek így a világháború után a fiumei kikötő kereskedelmi és tranzitóforgalmával együtt összeomlottak. Magyarország az első világháború kezdetéig óriási összegeket, mintegy 260 millió aranykoronát fektetett be Fiúméban. A fiumei állami bevételek (fogyasztási adó, határvám) növekedése ugyanakkor jelentősen meghaladták a kikötőre fordított kiadásokat, melyek már 1903-ban megtérültek. A gazdasági sikertörténetet az 1882-ben alapított kőolaj-finomító alapozta meg, amely, mint említettük, a Monarchia első és legnagyobb kőolaj-finomítója