Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Eperjesi László: A fiumei kikötő Magyarország nemzetgazdaságában

EPERJESI LÁSZLÓ A fiumei kikötő Magyarország nemzetgazdaságában Témaválasztásomat Kossuth Lajosnak 1846-ban, a Pesti Hírlap egyik vezércikkében leírt sorai motiválták: „A fiumei öböl egy roppant kapu, amelyet azért tárt fel a Mindenható, hogy a magyarnak nem ismert nevét becsültté tegye a nagyvilágnak távoli részein". Magyarországnak ezt kaput ténylegesen az első világháborút megelőző két évtizedben sikerült feltárnia, áruk roppant tömege áramlott ki és be rajta, Magyarország exporttermékeivel a tengereken az akkori világ minden jelentős piacát felkereste. Témánk: mit szállítottak a vonatok Magyarországról a fiumei kikötőbe és mit vittek tovább többnyire magyar lobogó alatt — a hajók. És fordítva: milyen termékeket hoztak a hajók a városba és ezekből mit szállítottak tovább Magyarországra a vonatok? Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam, mi volt a fiumei kikötő szerepe a dualizmuskori Magyarország gazdasági életében. Kikötői és külkereskedelmi statisztikai adatokat sorolok fel és elemzek, többnyire az 1903—1913 közötti évekre vonatkozóan, amelyek ismerete magyarázza az első világháború előtti három évtized magyar kormányainak a fiumei kikötő vonatkozásában követett gazdaság-, illetve közlekedéspolitikáját és azt a tényt, hogy az egyébként oly viharos század eleji parlamenti üléseken a hatalmas összegű fiumei közlekedési infrastrukturális beruházásokat és a magyar kereskedelmi tengerészet szubvencionálását a mindenkori kormánypárt és ellenzék mindig vita nélkül megszavazta. Ezek a történeti statisztikai adatok azt bizonyítják: Fiume a dualizmuskori Magyarország gazdasági sikertörténete volt. Bizonyítják azt is: a fiumei kikötő kizárólag a magyar gazdasági érdekek szolgálatában állt úgy, hogy a város közben virágzott és méltán emlegetik ezt az időt napjainkban Magyarországon és Fiumében is a város aranykorának. Az első világháborút megelőző években Magyarország egész külkereskedelméből a kivitel 17%-a és a behozatal 9%-a fiumei kikötőben bonyolódott le. Fiume tengeri kivitelének 75%-a Magyarországról származott, tengeri behozatalának 86%-a Magyarországot illette. A századfordulóig a fiumei kikötő forgalma 1,1 és 1,2 millió tonna között ingadozott, majd a világháborút megelőző évtizedben lendületesen fejlődött. 1903ban a kikötő áruforgalma 1,2 millió tonna, 1907-ben 1,6 millió tonna, 1912-ben 1,9 millió tonna és 1913-ban, a fejlődés csúcspontján 2,1 millió tonna volt. 1872-ben a kikötő összes áruforgalmának értéke nem több 23 millió aranykoronánál, ez 1903-ban 258 millió aranykorona, 1907-ben 309 millió aranykorona, 1912-ben 472 millió aranykorona, és 1913-ban pedig már 478 millió aranykorona.