Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A tradicionális közlekedésről - Molnár Erzsébet: Kerékszimbólumok, közgondolkodás

Fontosabb irodalom Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Bp. 1981. Hoppal Mihály—Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár. Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia Pest, 1854. Reprint Bp. 1988. A magyarság néprajza IV. Bp. 1933—37. Nyulásziné dr. Straub Éva: Magyarország címerkönyve. Bp. 2001. Ó. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Bp. 1982. Pál József-Újvári Edit: Szimbólumtár. Bp. 1997. Jegyzetek 1 A keresztény legendáriumokhoz köthet) kerékábrázolások között igen különös alkotás találhatóBártfán, a Szent Egyed templomban. Itt őrzik azt a szentségtartót, melynek külső alakjai: Szent István, Júdás és Simon apostolok, valamint Szent Apollónia és egy fél kerék. De mit jelenthet mindez? Az ábrázolt személyek egyikének legendájában sem szerepel sem a kerék, sem pedig annak átvitt jelentése. 2 A kerékbetörést, mint minősített kivégzési mód elméletileg a 19. századig létezett Magyarországon is. Vö. Pallas lexikon, 10. kötet 407. o. Bp. 1895. 3 A vasúti közlekedést szimbolizáló szárnyaskerékre nem térek ki, mert a szárnyaskerék a kerék módosított formája. 4 A ráfhúzás a kerék vasalása. A keréknek a talajjal érintkeő részére vasabroncsot illesztenek. 5 Az ábrázolás a 15—16. század fordulójáról származó Graduáléból — énekeskönyv - való. Leihelye: Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, MST. la. 6 Szent-Páli István: Grammatica Hungarica. Szeben, 1795. 7 Degré Alajos Visszaemlékezéseim. Bp. 1884-85. K Szaiz Leó: Kis magyar frazeológia. 9 Mikszáth Kálmán: A társadalom és az ember. 1870. 10 Pilinszky János: Kopár sziget.