Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)
KATALÓGUS 77
8 VÁSÁRHELYI PÁL: A Traianus-híd romjai Nyomtatott rajz, ATHENAEUM, 1838. 11.28.sz. Oldal mérete: 27 x 18,5 cm könyv mérete: 27 x 37 x 3 cm. VÁSÁRHELYI PÁL a Duna- mappációnál dolgozott 1826-tól, kezdetben HUSZÁR MÁTYÁS irányítása alatt, 1829-től vezetőként. 1837 végén, a "Széchenyi-út" átadásakor fölmentették és más beosztást kapott. Az ATHENAEUM 1838. évfolyamában közölte cikkét és rajzait TRAIANUS al-dunai müveiről. Az Al-Duna zuhatagos áttörésének a rómaiak kiemelkedő stratégiai jelentőséget tulajdonítottak. A gazdag rézbányák kiszolgálására, a légiók mozgása érdekében és a hegymenetben haladó hajók vontatására készült a jobbpart sziklafalába vésve, illetve fakonzolokra építve a Moesia Superiorban fekvő Egeta castrumhoz vezető út . A második dák háború előtt létesült a kapcsolat a két part között, DAMASZKUSZI APOLLODORUS tervei szerint megépült a TRATANUS nevét viselő híd. Ezen keresztül vált megközelíthetővé Drobeta (Drubetis) castrumon keresztül Sarmizegethusa is. E. DUPEREX (1906) rekonstrukciója szerint a felszerkezet 7 síkban elhelyezett 3-3 db koncentrikus fa ívből állt, erős sugár- és érintőirányú merevítésekkel. Alapozása fa cölöprendszer és kötőanyag nélküli kőszórás volt. Alépítménye kőszórással védett, hidraulikus habarccsal kötött kő falazat, fölötte habarcsba rakott téglafalazat volt. Mindkét hídfőt négyszög alaprajzú erőd és sánc védte. A hidat TRAIANUS halála után lebontották, a pillérek a helyükön maradtak. KM. Könyvtár b. 13.071. Sz. L. 9 VÁSÁRHELYI PÁL: Előleges javaslat... Budán, 1845. június 8. kőnyomatos sokszorosítású kézirat, 18 oldal 37x23 cm 86 A teljes cím: "Előleges javaslat, mely a Fenséges Fő-Herczeg, Nádor Úrnak 845. évi Szent-Iván hava [június] l-jén 1026 szám alatt költ kegyelmes rendeletére vonatkozólag a Tisza áradásainak minél elébbi gátlása tekintetéből tétetett." Egy héttel később nyújtotta be "előleges javaslatát" VÁSÁRHELYI. Az első 6 oldalon a Tisza vízrajzi viszonyait elemzi szakaszról szakaszra. Ezután megfogalmazza a szabályozási feladatokat: kanyarulatokat kell átvágni, és töltéseket kell építeni. Az első szakaszban TiszaÚjlaktól Tokajig, a másodikban Tokajtól Füredig kell ezeket a munkálatokat elvégezni. Ezt követően a második fejezetben az átvágásokról szól részletesebben, a harmadikban pedig a töltésépítésről a Tisza és mellékfolyói mentén, az egyes szakaszok között fontossági sorrendet állítva fel, a teendőket hét évre elosztva. MVM 21.280. D. A. 10 A Duna ár határában fekvő vizes helyek területeinek kivonata- Pest, Fehér megyékre, Kunság területre, Tolna megyére vonatkozólag N:616-619 év nélkül félbőrkötésű kéziratos kolligátum, 138 lap 41,5 x26,8 cm A táblázatos német nyelvű felmérést feltehetően az Építési Igazgatóság számára MASSÁNYI JÁNOS, MILIVOEVICS LÁZÁR, PAJOR JÓZSEF és NAGY nevezetű mérnökök az 1840es évek elején készítették. A jegyzék Pest megyében Váctól-Uszódig 144 települést, Fejér megyében Érdtől-Baracsig 16 települést, a Kiskunságban Lacházától-Fülöpszállásig 5 települést, Tolna megyében pedig Dunaíoldvártól-Bátáig összesen 22 települést érintett. A vizsgálat szempontjai mocsarakra, vizes mezőkre, nedves legelőkre, valamint erdők területének nagyságára terjedtek ki. OMM Arch. 81.8.1. F.L.
