Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)
Dr. Íjjas Gáborné: A reformkori vegyészet nagy alakjai Magyarországon 34
KOVÁTS MIHÁLY (1807-1851) a kémiai magyar szaknyelvért nagyon sokat tett, neki köszönhető a kémia egészét tárgyaló mű, melynek címe "Chemia vagy természettitka", 1807-ben jelent meg Budán. A szerző rendszeresen csak Magyar Chemiának nevezte. A könyv tulajdonképpen fordítása a német F.A.C. GREN: Grundriss der Chemie című 1796-ban megjelent könyvének, csak a német szerző flogisztonikus nézeteit korszerűsítette antiflogisztonikusra. KovÁTSNAK is a hiányzó magyar szókinccsel volt baja. Könyve is tudatosan magyarosít. Ő is alkotott magyar műszavakat, mint pl.: "görbetök" (retorta), "szélke" (fiola), "elválasztás" (analízis), "elegyítés" (szintézis), "kihuzadék" (extraktum), "pedzőszer" (reagens), "atyafiság" (affinitás), "természettitka" (kémia), "anyag" (matéria). A hazai kémia terjesztésében maradandó értékű SCHUSTER JÁNOS (1777-1838) munkássága.Közel harminc év alatt a pesti egyetem orvos és gyógyszerész hallgatóit oktatta kémiára, a precíz kísérletezésre, a pontos szakkifejezések használatára. A kémiai műnyelv megalkotójának tartják. A kémiai elemek és vegyületek elnevezését is magyarosítja. SCHUSTERNÉL minden fém végződése "-any" lett. A szó elejét meg átvehette valamelyik korábbi nyelvújítótól, vagy maga adta neki valamely tulajdonság alapján. így lett az arzén- "himany", a kobalt "banyany", a kálium "hamany", a nátrium "szikany". A rendszer kedvéért az "-any" szóvégeket még az ősi magyar fémelnevezések végére is rákényszerítette. A vasból csinált "vasany"-t, a rézből "rézany"-t, az ezüstből "ezüstany"-t. A nemfémek "-ó" vagy "-ő" végződést kaptak, így lett a bróm "bűzlő", a nitrogén "fojtó", a klór "zöldlő", a jód "iboló", az oxigén "savító", a foszfor "villó" az 1829-es általános magyar kémiai elkeresztelésben. SCHUSTER JÁNOST bátorította a nyelvújító költő KAZINCZY FERENC mondása: "A magyar szó, ha rossz is, jobb mint az idegen. A korcs szavak csak addig látszanak rosszaknak, míg meg nem szokja őket az ember". A SCHUSTER-féle műnyelv, minden erőltetettsége ellenére a pesti egyetemen gyorsan elterjedt. Ő volt a Magyar Tudományos Akadémia első kémikus tagja (1831). Az Akadémia, illetve akkori első elnevezése szerint Magyar Tudós Társaság azon fő célkitűzéssel alakult 1825-ben, hogy "a tudományok és szépművészségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésére igyekezzék". SCHUSTER professzor nagyon igyekezett ezt tenni. A kémiai műnyelv átdolgozói SCHUSTER JÁNOS halála után 1838-ban revízió alá vették a kémiai műnyelvet. Az új nyelvújítók BUGÁT PÁL, IRINYI JÁNOS, NENDTVTCH KÁROLY. Azt kifogásolták, hogy ott is erőltette SCHUSTERa fémek "-any" szóvégződését, ahol az rossz hangzású volt. BUGÁT javasolta, hogy a rézany, mészany, ingerlany helyett "rézeny", "mészeny", "ingerleny" elnevezést vezessék be. BUGÁT PÁL (1735-1865) alapította a tudományos életünkben nagy jelentőségű Királyi Magyar Természettudományi Társulatot 1841-ben. A BUGÁT-lRlNYl-NENDTViCH-féle megújított műnyelv szerkezetében nem is tért el lényegesen az eredetitől. A legnagyobb különbség az, hogy nem tett a fém és nemfém között különbséget, minden elem megkapta az eddig csak a fémeknél használt "-any" illetve ahol a jobb hangzás megkívánta, az "-eny" végződést. Volt, ahol csak átalakították SCHUSTER elnevezését, így lett ibolóból "iblany", a vilióból "vilany", a bűzlőből "bűzeny", más esetekben viszont új neveket alkottak. Akkor lett pl. az éltető levegőből, az oxigénből "éleny", a halvány zöld klórból "halvány" stb. 35
