Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)

Fejér László: Beszédes József - Egy kiváló társulati mérnök a reformkorban 22

A József Nádor Malomcsatorna Társulat egyik vízimalma a Fehér-Körös malomcsatornáján (Katalóguson kívül) BESZÉDES JÓZSEF dunántúli sikerei a Tisza-völgyében is ismertté váltak. 1830 és 1833 között a Fehér-Körös Menti Arad vármegyei birokosok felkérésére malomcsatornát tervezett. A malomcsatorna társulatba maga JÓZSEF NÁDOR is belépett, hiszen itteni birtokai révén a műszaki munkában érdekeltté vált. A csatorna hivatalos átadása 1840. novemberében történt meg. A siker teljes volt. Arad vármegye BESZÉDES JÓZSEF nemesi rangra emelését kérelmezte a királytól. A királyi kegy ugyan elmaradt, de BESZÉDES JÓZSEF alkotókedvét ez nem törte meg. Ekkor már javában dolgozott nagy művén, a Dunát a Tiszával összekötő Pest-Csongrádi hajócsatorna tervén. Régi álmát látta a megvalósulás útjára térni, mikor az országgyűlés 1840-ben megalkotta a Duna-Tisza csatornáról szóló XXXVIII. törvénycikket. Hiába támogatta azonban az elképzelést a pozsonyi diéta, SzÉCHENYí ISTVÁN gróf, a neves pénzember SlNA GYÖRGY báró, VÉCSEY MíKLÓS báró szatmári íóispán, sőt maga JÓZSEF NÁDOR is - az elképzelés nem jutott el a megvalósulásig. S ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a Pest-csongrádi csatorna BESZÉDES JÓZSEF papírra vetett látomásaiban egy sokkal nagyobb szabású víziútrendszernek, a Kolozsvárt Graz-cal összekötő kelet-nyugati csatornának egy része volt csupán - akkor a kudarc még fájóbb lehetett a mérnöknek. 24