Frisnyák Zsuzsa szerk.: Királyi vonatok, udvari utazások (Budapest, 1994)

I. Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Étkezés az udvari utazások idején

számlája 1 üveg konyakról, melyet a főhadsegéd rendelt meg. Ferenc József a saját szalonkocsiján kívül az udvari vonaton csak az étkezőkocsiba ment át. Oda is csak akkor, ha hivatalból vendégei voltak. Egyébként a szalonkocsijába vitték az ebédjét. A nagy hadgyakorlatok komoly feladatot jelentettek az udvari konyhának. A hadgyakorlatokon egyszerre több helyszínen, többféle udvari ebédet kellett felszolgálni. A legmagasabb rangú katonai személyeknek (gyakran több mint száz fő) az uralkodó hivatalos ebédet adott az uralkodói sátorban. Ugyanekkor a szabad ég alatt kb. 500 személynek szolgáltak fel ennivalót. Erzsébet királyné étkezési szokásairól igen sok információval rendelkezünk - elképedt és elborzasztott kortársai mindent lejegyeztek erről. Az egész életében 50 kg testsúlyú, 50-54 cm derékbőségű és 62-64 cm-es csipőbőségű Erzsébet örökösen koplalt. Egy alkalommal Ferenc József és Erzsébet a francia Riviérán tartózkodott. A császár Erzsébet szobájában egy üveg vörös folyadékot fedezett fel. Megkérdezi mi az. Megmondják neki. "Szörnyű" -válaszol a császár és kifordul a szobából. Az üvegben 6 kg nyers marhahús kifacsart leve volt. Erzsébet 1896-os szalonkocsijában egy "czukrászda" szakaszt is elhelyeztek. Az elnevezés megtévesztő, a szépségére rendkívüli gonddal ügyelő Erzsébet nem evett édességeket, sőt meleg ételt is csak ritkán. Elsősorban tejen, gyümölcsökön, nyers zöldségeken élt. Rajongói feljegyezték róla, hogy egy alkalommal, 1886. febr. 14-én 45 perces reggeli szünetet tartott Pozsonyban. Amikor 1895-ben a királyné Bártfán járt, megvette magának azt a tehenet, amelynek a tejét fogyasztotta. A tehén, a visszaemlékezők szerint, "anakronisztikus látványt" nyújtott, mert az udvari vonat poggyászkocsijában vitték fel Bécsbe. Állítólag a tehén feje, Bártfától Bécsig kilógott a kocsiból. Az udvari konyha és cukrászat személyzetét Erzsébet halála után lecsökkentették. 1898 után ezért az udvari báloknál, vadászatoknál, vasúti utazásoknál stb. külső munkaerőt is igénybe kellett venni. Az uralkodó család más tagjainak utazásaival kapcsolatosan is maradtak fenn korabeli leírások, melyek az étkezést is megemlítik. Egy példa: amikor Stefánia 1888-ban Boszniából hazafelé tartott Bécsbe, udvari vonata megállt Budapesten. A trónörökös rendkívül jóétvágyú feleségét Ferenc József várta. "A király a kocsi lépcsőfokára sietve, szeretettel nyújtotta mindkét kezét a trónörökösnének, ki viszont csókot nyomott a király jobbjára". * A király miután beszáll a vonatba megrendeli menyének a reggelit, teát és pár szelet kalácsot. Nemcsak az utazó, hanem a Budapesten tartózkodó királyi udvar ellátása sem volt egyszerű. A millenniumi ünnepségek alatt Budapesten tartózkodó udvari konyha május 30-június 21 között 80 db tyúkot, 379 db csirkét, 14 db libát, 10 kg vizát, 20 kg pontyot, 34 kg pisztrángot, 34 kg fogast stb. főzött és sütött meg. Ugyanezen idő alatt a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezettől megvásároltak 309 liter tejet, 45 liter tejfölt, 220 liter különféle minőségű tejszínt, 50 kg marhazsírt, 187 csomag főzővajat, ugyanannyi teavajat, 24 csomag túrót. Az udvari cukrászat ezenfelül elhasznált 206 liter tejszínt, 200 liter kávétejszínt, 633 liter tejet, és 33 kg teavajat. Az udvar több helyről vásárolt bort. Érdekesség, hogy egyszerre kisebb tételben vásároltak, az aradi Atzel cég pl. jún.8 és 15 között naponta szállította fel vonaton a vörösbort a királyi udvarnak, 8 nap alatt összesen 113 litert.^ Az ételekről való gondoskodás szempontjából is nagy szervezőmunkát igényeltek a Vaskapu megnyitásával kapcsolatos ünnepségek. Ránkmaradt egy számla, amely 1896.szept.25-27. közötti napokon egy orsovai pékség által szállított péksüteményeket tartalmazza. Ezek szerint 1130 db zsemlét, 235 db sós stanglit, 16 vekni kenyeret szállítottak a királyi udvarnak. Ezek közül 50 db zsemlét és 20 sós stanglit 1896. szept.27-én az esti 8 órai étkezéshez az orsovai vasútállomáson álló udvari vonatban fogyasztottak el. Ismerjük Gáspár Sándor piski vasúti vendéglős számláját 200 db császárzsömléről, 60 db vajas és 25 db sós szarvacskáról, összesen 5 forint 70 krajcár értékben. Ferenc József 1896.szept.25-től okt. 2-ig tartó utazása (Orsova, Herkulesfürdő, Bukarest, Sinaia, Budapest) alatt az őt kísérő udvari hivatalnokok és szolgák étkeztetése összesen 4811 Ft-ba került. A millenniumi ünnepségek után soha többé nem volt ilyen fényes a budai királyi vár, nem nyüzsgött ott ekkora élet. A levéltári források nemcsak a királyi család úti szokásairól adnak információt, hanem természetesen az 1918 utáni időszak kormányzati, kormányzói utazásairól is. A fennmaradt menetrendekből pl. kitűnik, hogy a Horthy család igen szeretett a kormányfői vonatban (Túrán) étkezni. Az útiprogramjaik néhány kivételtől eltekintve olyanok voltak, hogy az étkezést a Turánban biztosították.