Vágvölgyi Ádám: Junkers F-13. A Junkers repülőgépek története 1909-től 1932-ig (Budapest, 1990)

A Junkers-gépek felépítése

A német nyilvántartásban szereplő 110 darab repülőgépet részben külföldre adták el. Azok a gépek, amelyeket külföldi megrendelők részére építettek, nem voltak kötelezve hatósági vizsgára. Ezek a német lajstromjegyzékben és nyilvántartásban nem is szerepeltek. Madár- és rovarnevek. . . A dessaui gyárból kiszállított F-13 gépeket, míg német repülőüzemnél voltak, a madár vagy rovarvilágból kölcsönzött nevekkel is ellátták. (Például a D-332 lajstromjelű gép az „Elster" (gyártási száma: 545), a D-271 lajstromjelű gép a „Moskito" (gyártási száma: 659) nevet kapta. A később kifejlesztett jelölési rendszerrel a típusban bekövetkezett változásokat is megjelölhették. Az „F-13" típusjelzést két betű követte, melyek közül az első az építési módra utalt, a második pedig a beépített motorra. (Ez a jelzési mód található „Az F-13 típusváltozatai" táblázatban, 70. oldal.) Siker az egész világon. . . Az F-13 aránylag rövid idő alatt nemzetközileg keresett forgalmi repülőgép lett. Az európai államokban, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában egyaránt vevőkre talált. Nem kevesebb, mint harminc országban került üzembeállításra. A repülőgép jó műszaki megépítése sok változat kialakítását tette lehetővé. A típust 1932-ig építették és addig több mint hatvan változatban állították elő. Dessauban kb. 370 darab gépet építettek futóművel (F-13L), úszótalppal (F-13W) szántalppal (F-13S) ellátva. A gép külföldi licencben történt gyártását is számításba véve, a típusból előállított gépek száma mintegy ezer darabra becsülhető. A legjelentősebb licencben építők egyike japán repülőgépgyár, a tokiói „Mitsubishi Naiken Kabushiki Kaisha" volt. H. Junkerst az USA-ba csábítják — de nem megy. . . A típus nagy sikerét bizonyítja az a tény is, hogy az amerikaiak ajánlatot tettek Junkersnek, tevékenységét helyezze át az Egyesült Államokba, amit azonban Junkers visszautasított. A Junkers F-13 a világ első tiszta fém építésű, önhordó szárnyszerkezettel, zárt utaskabinnal kialakított utasrepülőgépe messze megelőzte korát. Ezzel a géppel jött létre a polgári repülőgépek mai napig is ható ősmintája. 1923-ban Göteborgban rendezett nemzetközi repülőgép kiállításon a Junkers-művek duralumíniumból gyártott gépei (az F-13 utas-, a T iskola- és K kis utas gépek) nagy feltűnést keltettek. A vezető angol repülőgépgyáros F. Handley Page így jellemezte az akkori haladást, amit az F-13 géppel a légiforgalmi repülőgépek fejlesztésében Dessauban elértek : — Ha Önök a kiállítás megtekintését Franciaországnál elkezdik és Junkersnél fejezik be, akkor a repülőgépépítés történeti fejlődését fogják látni. Más forrás szerint Handley Page végigjárva a kiállítás gépcsarnokát, ítéletét a látottakról röviden így foglalta össze. A francia gépek csoportjára mutatva: „Az ott a múlt!". Az angol csoportra mutatva: „Ez itt a jelen!". A német kiállításra mutatva: „És az ott a jövő!".