Dr. Czére Béla - Dr. Vaszkó Ákos szerk.: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon (Budapest, 1985)

3. VILLAMOS MOZDONYOK (Lovász István)

3. VILLAMOS MOZDONYOK A villamos energiának vasúti vontatási célra való felhasználását az 1879. évi berlini Iparmű Kiállítástól számítjuk, ahol Werner Siemens (1816 — 1892) az első villamos mozdonyát bemutatta, amely 3 LE-s (2,2 kW) keskeny nyomtávolságú, 100 V-os üzemfeszültséggel működő bányamozdony volt. Ezt követte 1881-ben a Berlin melletti Gross-Lichterfeld-i 1000 mm nyomtávolságú, 2,5 km hosszú első közúti villamosvasút, amelyet a Siemens és Halske cég létesített. Magyarországon az első villamos üzemű vasút a budapesti Nagykörúton, a Nyugati pályaudvartól a Király (ma: Majakovszkij) utcáig kiépített, 1000 mm nyomtávolságú egyvágányú, alsóvezetékes közúti villamosvasút volt, amelyet 1887-ben adtak át a forgalomnak, ugyancsak a Siemens cég vállalkozásában, két motorkocsival és egy pótkocsival. A normál nyomtávolságú budapesti villamosvasúti hálózat kiépítése 1889-ben kezdődött. Járműveinek mechanikai része már magyar gyártású volt, Siemens villamos berendezéssel. Az első magyar, Ganz gyártmányú villamos mozdonyt 1892-ben gyártották a bleibergi ércbánya 2,6 km hosszú bányavasútjára. Ez a mozdony 6 LE-s (4,4 kW) volt, 220 V üzemfeszültség mellett. Ugyanebben az évben készült el két 330 V feszültségű, 633 mm nyomtávolságú Ganz villamos mozdony a Csibaj-Mizsérfa-i szénbánya számára, amelyeket a következő években további villamos bányamozdonyok követtek. Fővasúti vontatási célokra — gőzüzem helyett — a világon először 1895-ben az amerikai baltimore-i pályaudvar környékén létesítettek 600 V egyenfeszültséggel villamos üzemet, 1080 LE-s (795 kW) teljesítményű mozdonyokkal. Európában, fővasúti vontatási célra első ízben 1899-ben Svájcban állítottak üzembe villamos mozdonyokat. Ezen a Burgdorf—Thun-i vonalon 750 V feszültségű, 40 periódusú, háromfázisú áramot alkalmaztak, kettős munkavezetékkel. Ezt a berendezést a Brown Boveri Co. cég szállította. Bár e képgyűjteménynek a közúti vasúti és városi földalatti vasúti járművek nem tárgyai, a hazai vasúti villamos vontatás kifejlődésének áttekintésénél nem hagyható említés nélkül az 1896. évi millenniumi kiállításra elkészült budapesti földalatti vasút, amely a kontinens első földalatti villamosvasútja volt, és a maga idejében korszerűségével méltán keltett világszerte feltűnést. 1895-ben a Ganz és Társa cég megépítette és üzembe helyezte a pozsonyi villamosvasutat (1000 mm-es nyomtávolság). Ezt követően ez a cég számos vidéki városban, továbbá a fővárosban, sőt külföldön is létesített fővállalkozásban komplett villamos üzemű vasutakat és helyiérdekű vasutakat. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság vonalait 1895 — 1898. években villamosították. A Budapesti Helyi Érdekű Vasút villamosítása 1906-ban kezdődött, az erzsébetfalvai vonallal. A vasút teljes rekonstrukcióját, hálózatbővítését, a második vágányok kiépítését a teljes villamosítással — 1000 V egyenfeszültséggel — 1909—1915 között hajtotta végre a Ganz cég. Erre az időszakra esett az 1906-ban épült és benzin-elektromos motorkocsikkal megnyitott, 1000 mm nyomtávolságú Arad-Hegyaljai Helyiérdekű Motoros Vasút Rt. villamosítása is — akkor még a figyelemreméltóan magas, 1650 V egyenfeszültséggel, továbbá a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányaüzemeit kiszolgáló Üszög—Pécsbányatelep és Üszög—Mecsekszabolcs normál nyomtávúi