Dr. Czére Béla - Dr. Vaszkó Ákos szerk.: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon (Budapest, 1985)

Bevezetés

ban az üzemben sokszor azonos besorolást kapott lényeges átépítéseket, korszerűsítéseket, esetleg párhuzamosan üzembe állított szerkezeti változatokat, főként akkor, ha a módosítások a jármű külső képén is szembeötlőek és ennek következtében valamelyik műszaki jellemző is megváltozott (pl. a jármű tömege, az engedélyezett legnagyobb sebesség stb.). Az egyes fejezetekben bemutatott képanyagot a vonatkozó vontatójármű fajta kül- és belföldi műszaki fejlődésének rövid összefoglalása előzi meg. Az 1. fejezetben tárgyalt gőzmozdonyok műszaki fejlődésének ismertetését a magyar vasúttörténet főbb szakaszaira történő utalások is kiegészítik. Albumunk összeállításánál a teljességre törekedtünk, bemutatni kívánva minden Magyarországon valaha is a „nagyvasúti" közforgalomban (fővasutakon és helyiérdekű vasutakon) hosszabb vagy rövidebb ideig részt vett normál és néhány széles nyomtávolságú vontatójármű típust. Nem foglalkozunk viszont a keskeny nyomtávolságú vontatójárművekkel, és mellőztük a kizárólag városi vasutak forgalmában, illetőleg iparvasutakon üzemeltetett típusok bemutatását, kivéve azokat, amelyek — hacsak rövid időre is — távolsági vagy helyközi forgalmat lebonyolító vasút állagába kerültek. A teljességnek csupán az szabott határt, ha egyes típusokról sem kép, sem rajz nem állt rendelkezésre. A képanyag összeállításánál a fellelhető legjobb felvételeket válogattuk ki. Ennek ellenére — elsősorban a régi típusoknál — képanyagunk minősége nagyon eltérő, hiszen sok esetben csak egyetlen kép ismert, főleg régi pozitív másolat reprodukciójaként. Azokat a típusokat, amelyekről kép nem maradt fenn, a legkorábbi jellegrajzok képviselik. Kivételes esetben hiteles modellek fényképét is felhasználtuk. A történeti hűség kedvéért a képek retusálásától általában eltekintettünk. A vontatójármű típusokat fejezetenként magyarországi üzembehelyezésük idősorrendjében mutatjuk be, mert a szokásos, a gyártási év szerinti sorrend vasúttörténeti szempontból kevésbé jellemző lett volna. A szigorú időrendtől csak annyiban térünk el, hogy az egyes mozdonyok későbbi átépítéséből, vagy szerkezeti módosításából létrejött újabb típusváltozatokat — a jobb összehasonlíthatóság érdekében — az alaptípust követően ismertetjük. A bemutatott járműtípusokat képaláírásban és a kép mellett a jellemző műszaki adatok táblázatos összeállításával ismertetjük. A képaláírásban szerepelnek a jármű első üzembeállítója (az idegen eredetűeknél ezt mellőztük) és az üzemeltető esetleges változásai; a típus üzemi megjelölése és ennek változásai, valamint rendeltetése; utalás a különleges szerkezeti megoldásra; a jármű gyártója, a gyártás helye és éve. Mivel a gőzmozdonyokat az első évtizedekben névvel látták el, típusmegjelölésként az egyes gyári sorozatok legalacsonyabb számú gépének a nevét adjuk meg, függetlenül attól, hogy a bemutatott kép a típus milyen nevű, később gyártott mozdonyát ábrázolja. A vasútvállalatok az 1850-es évektől a teljesítmény alapján kategóriákba (osztályokba) sorolták a mozdonyokat — akkor egy kategóriába több típust is — és nyilvántartási számokat is adtak nekik, amelyek már pályaszámnak is tekinthetők. Később már az osztály (sorozat) számával és a pályaszám csoporttal jellemzik a típusokat. A műszaki adatok fejezetenként részben azonosak (pl. az engedélyezett legnagyobb sebesség), részben a fejezetekben tárgyalt járművekre speciálisan jellemző adatokat tartalmazzák (pl. motormozdonyoknál az erőátvitel módja, motorkocsiknál az ülőhelyek száma stb.). A képaláírásban a tulajdonos vasutak és a járművek gyártóinak nevei, a leggyakrabban használt szakkifejezések, a táblázatban pedig a műszaki fogalmak rövidítésekkel szerepelnek. Mindezek megtalálhatók az album következő, „Rövidítések jegyzéke'" című fejezetében. A vasutak és a járművek gyártóinak teljes nevét a jegyzék az eredeti cégszövegnek megfelelő formában közli. A képaláírásokban a tartalom egységesítésére törekedtünk, a fejezetekben tárgyalt vontatójármű-fajták alapvető különbségei azonban itt is jelentkeznek. így például a tengelyelrendezés mint jellemző a motoros és villamos járműveknél a képaláírásba került, míg a gőzmozdonyoknál a műszaki adattáblázat első adatsorában található. Amennyiben fontosnak vélt tájékoztatás a képaláírásban nem kaphatott helyet, úgy azt sorszámozott jegyzetként a fejezet végén közöljük. Albumunk a jegyzeteken kívül a felhasznált forrásművek jegyzékét és a képek forrásjegyzékét is tartalmazza. Végül a kötet anyagához részletes típusmutató csatlakozik, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó a tulajdonos vasút nevének ismeretében bármely vontatójármű-típus képét és adatait könnyen megtalálja.