Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

X. RÉSZ. Értékeink. Életrajzok

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Dr, Gyökössy Endre Máv. főtanácsos született 1880. november 30-án Szeghalom. (Békés m.) Hazafias versei és Ifjúsági elbeszélései egyaránt az újabb írónemzedék egyik hírneves tagjává teszik. A rákospalotai ref. egyház főgondnoka. A rákospalotai kaszinó díszelnöke. A Petőfi társaság tagja. Ezenkívül még sok más egyesület és kör tagja. Legszebbek a hazafias és családi költeményei. Megzenésített dala a: „Fehér galamb száll a falú felett." Gyermekdalai az iskolákban közismertek. Ifjúsági regényeinek a száma 34 kötet. De a felnőttek számára is írt néhány regényt, sőt egy színdarabot is, „Ádám és Éva" címmel. Dr. Halmos István 1884. évben Vámosgyörkön (Hevesm.) született. Jogot végzett. Mint vasúti tiszviselő szerkesztette a „Vasutas újságot. 1908-ban a Magyar Békeegyesület titkára lett. „Magyar vasút és Közlekedés" című szaklapot szerkesztette huszonötéven át. Ezenkívül önálló művei is jelentek meg. így: Mikszáth Kálmán éleés művei 1913. „Férjfogás." Szociális dráma. „Türr István élete és kora." „Az ötvenesztendős államvasút" (Szeged 1918.) IV. Károly király, ez utóbbi művet sajátkezű kéziratával tüntette ki, mely a leghosszabb politikamentes magyar nyelvű királyi kézirat. (L. 504—505 1. közötti műmellékletet.) Jelenleg Máv. tanácsos. Legény Elemér 1888. május 13-án Zomborban született 1919-től a budapesti szépirodalmi lapokba írt háborús novellákat. 1920-ban a Császár jóslata c. drámai költeményével a Területvédő Liga pályázatán díjat nyert. 1922-től a Budapesti Hirlap és a Nemzeti Újság szépirodalmi munkatársa. Önállóan megjelent regénye: Álom és halál (Bp. 1925.) Bábel lelke. (Bp. 1926.) Uszály a Dunán. (1936.) A „Pen Club" tagja, jelenleg Máv főintéző. Miiller Miklós dr. m. kir. kormányfőtanácsos, MÁV. igazg. h., szül. 1887-ben Kassán. Jogot végzett s 1910-ben Kolozsvárt avatták a jogtudományok doktorává. 1907-ben lépett a MÁV. szolgálatába. Előbb a külszolgálatnál, később az igazgatóságnál a visszatérítési, majd a díjszabási osztályban teljesített szolgálatot 1914-ig. A háború alatt a tábori szállításvezetőségnél és a vonalparancsnokságnál dolgozott. A háború után az igazgatóságban, 1927-től pedig a kereskedelmi minisztériumba nyert beosztást. 1928- óta az Orsz. közlekedési Bizottság titkára volt. 1934. óta a minisztérium közlekedési és tarifapolitikai osztályának vezetője: «Vasúti tarifapolitika» c. önálló munkájával első díjat nyert s Róbert Ödön dr. MÁV. igazgatóhelyettessel közösen írta 1918-ban «A vasúti díjszabás és tarifapolitika vezérkönyve» c. könyvét. 786