Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

IX. RÉSZ. Egyesületek, Klubok és Szövetkezetek. Magyar Vagónlakó Testület

2. FEJEZET. A Kansz és Voge megalakítása, és működése. Az újraébredés korszaka. A Kansz és a Voge bölcsője. vörösurialom 1919- augusztus i-én megbukott. A sok vihart látott magyar vasutasság a hit, az erkölcs és a hazaszeretet uralmát már régen sóvárogta s így ezirányban nagyon jó szervezési anyagnak bizonyult, valahogy bent élt a levegőben, hogy a zsivány-uralom bukása után azonnal meg kell szervezni a vasutasságot. A hálás szerepre csak vezetők kellettek. A szervezkedés meg is kezdődött a Dunántúlon. A Közalkalmazottak «Kamarájá»-ból indult ki a szervezkedés, mely a nagy Kansz-nak vetette meg az alapját. Az alkotmányos hatalom törvényes rendjének biztosítására alakult meg. A tettrekész hazafias szellemű közalkalmazottakat csakhamar egy táborba gyűjtötte. Az egyesülés célja pártpolitikától távol, a tagok erkölcsi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek kielégítése és intézményes biztosítása volt. Az évtizedek óta erőszakra és osztálygyűlöletre nevelt munkástömegek, a félelmükben elszökött vezérektől magukrahagyottan, nagyon csendes emberekké lettek. Minden politikától és megmozdulástól visszahúzódtak. Aggodalommal várták a fejleményeket. Az északi főműhelyben Horváth Gergely, az igazgatóságban dr. llomorinay Tivadar és Wahl Frigyes bontották ki a keresztény szociális eszmék lobogóját. Megindult itt is a szervezkedés. Az említett szervezők mellé, mint rendkívül agilis és eredményes munkatársak: Járdek Andor, Taróczky Béla, ifj. Gonda Béla, Czigány Sándor, Fillcorn Lajos, Fischer Ferenc, Szende Gyula, Szemann Mihály, Szamkó István, Nagy János, lioffer L;ajos, Szlovik Endre, Türner Antal, Pálinkás Ferenc, Pars György, Szlovik Pál, Mihálovits József és még sok-sok másn évtelen hős állott szívvel-lélekkel rendelkezésre a szervezkedés érdekében. A vasutas munkásságban rejlő hazafias érzés és becsületesség, a romokban heverő csonka ország vasútjának talpraállításánál óriási erőnek bizonyult. Minthogy egyrészt a közalkalmazottak gyűjtőfogalma alá a vasúti munkásság tömegét bevonni nem akarták, másrészt a vasúti munkások megszervezése sürgős volt, ennélfogva a vasúti munkásság a Kansz-tól függetlenül szerveztetett meg. Dr. Homonnay a keresztény erkölcsű munkásságot fel akarta emelni a tisztviselőkhöz, abból a nemes gondolkodásból kiindulva, hogy az Isten és Haza szolgáltában minden vasutasnak együtt a helye, miként a templomban sem ülnek külön a munkások és külön a tisztviselők, lianem együtt, úgy az egyesületbe is ápolni kell az együttérzést. 768