Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VIII. RÉSZ. Hősi halottak és hősök. — Szolgálatközben elszerencsétlenültek. — Vitézek és a háborúban kitüntetettek. — A sport kiválóságai

A MAGYAR VASUTASSÁ G OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Nittinger Ferenc és Vilonya Sándor kiskunhalasi forgalmi szolgálattevők tragédiája. I^.ét borzalmas eset történt 1913. julius havában Kiskúnhalas állomáson egy héten belül. A kötelességteljesítés két hőséről emlékezünk meg e néhány sorban, s egyben felidézzük valamennyi szolgálatban elszerencsét­lenült és meghalt kartársunk felejthetetlen emlékét. 1913. július 17-én hajnalban 4 órakor felriasztották a nehéz­szolgálat után pihenő Vilonya Sándor tisztképzőt végzett fiatal for­galmistát: „Jöjjön azonnal, mert Nittinger Ferenc forgalmistát elvág­ta a vonat." Vilonya kábultan rohant a tragédia színhelyére, s ott találta vérbefagyva a vonal legdélcegebb forgalmistáját összeroncsolva . . . lábak nélkül! Még élt, noha mindkét lába tőből hiányzott és a hátán meztelen roncsolt hús szörnyű látványa döbbentette meg a szemlélőt. Nittingert azonnal Szabadkára szálították, de már az operáció közben meghalt. A baleset oka. Nittinger a felvételi épület előtt intézkedett, az első és második vágány között. Az 5313-as bácsalmási vonat hirtelen hátratolt és a háttal álló Nittingert belökte a vágányok közé. A többi pillanatok műve volt. Vilonya Sándort pontosan egy hét múlva éjjel szintén elvágta a vonat ugyancsak Kiskúnhalas állomáson szolgálat közben. A 943-as élőt és romlandót szállító gyorstehervonat rendes köz­lekedésére kivételes gondot kellet fordítani, hiszen ez volt Budapest éléskamrája. A váltó-biztosító berendezés nélküli Kiskúnhalason, a forgalmis­ta kengyelfutóvá vált szolgálatközben. A 943-as beszaladt nagy sebes­séggel az állomásra. Nem állt meg a felvételi épület előtt, hanem egészen a kijárati váltóknál. Vilonya megpróbálta az utat megrövi­díteni azzal, hogy majd a befutó vonat kalauzkocsijára felkapaszkodik és nem kell megvárni a vonatszemélyzetnek, míg 4—5 perc múlva a kalauzkocsihoz gyalog kiér. Ámde, csak az egyik kezével sikerült elkapni a fogantyút s csak egylábbal tudott fellépni. A sebesen haladó vonatról lezuhant. A jobb lábát térd alatt levágták a kerekek. A postakocsi deszka padlója pedig a ballábát beszorította a sínre és a lábfejét teljesen összeroncsolták a kerekek. 730

Next

/
Thumbnails
Contents