Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VII. RÉSZ. Magyarország vasúti műhelyei. Egyenruházat. Szabad utazás

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Zágrábi műhely. Létrejött i8g4- évi augusztus 4-én. A megnyitáskor, i főnök, i kezelőhivatalnokkal, 4 művezetővel és 2 5 munkással kezdte meg működését. A mozdonyjavító szinben ig mozdony, a kocsiszínben 55 kocsi fért el. Szabadban öt mozdony és 200 kocsi volt elhelyezhető. Műhely szertára leégett, de i8g6-ban újra felépítették. A munkagépeket elektromossággal hajtják. Az esztergályozó műhely gépeit pedig közvetlen a gőzgépektől transmisszióval mozgatják. A kazánkovácsok tolópadjait elkülönített kis szekunder gépekkel működtetik. A gyermekek részére 4 osztályú, magyar nyelvű, elemi iskolát tartanak fenn. A tűzőrség 60 munkásból állt. Az ügyelő személyzet: 1 főmérnök,, főnök 5 műszaki tisztviselő, 10 hivatalnok, 11 művezető. A munkások száma 41 o. Fedett helyen 1 g mozdony, 5 5 kocsi, nyitott helyen pedig 22 szerkocsi és 36o kocsi részére van hely. Műhelyfőnökök sorrendje: Biringer Miksa, Ilalasy Géza, Heim Győző, Ostoic Ráfáel, Lampl Gusztáv. A Dunakeszi-i főműhely. A háborúban tönkrement, a forradalmak alatt kifosztott és Trianon és az oláhok által elvitt kocsi és mozdonyparkunk rekonstrukciós munkálatait nagyobbrészt az északi főműhely végezte, melynek fényező műhelye leégett. így történt, hogy az akkor már megkezdett dunakeszi-i főműhelyt, befejezték és az északi főműhely személykocsi osztályát, annak személyzetével együtt Dunakeszire helyezték. A dunakeszi-i főműhely ig2Ö. május havában nyilt meg. Budapest közelében, de azért mégis a periférián olyan kultúr-életet teremtett meg ez a főműhely, melyhez foghatót alig találunk vasutaink történetében. Gyönyörű személyzeti lakások szinte park-várossá fejlesztették ezt a hepe-hupás vidéket. Sport és társadalmi élete Budapesttel versenyez. A főműhelytelepen a templom ig2g. évben épült. A műhelyfőnök kezdettől fogva Lányi Ferenc. Források: A műhelyek ismertetése a m. kir. Orsz. Levéltárban 1867—i8gg évekből végzett kutatások, Fehérvári István Máv. felügyelő és Kovács Elek Ksod főmérnök adatainak felhasználásával, valamint Vörös László miniszteri fogalmazó (később kereskedelmi miniszter) Ocskói Ocskay Gusztáv, Récsey Emil, Wodianer Béla Antal, Szigeti János, Heeger Árpád vasúti senatizmusának és a hivatalos rangsor beliasonlítása mellett történt. 704