Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VII. RÉSZ. Magyarország vasúti műhelyei. Egyenruházat. Szabad utazás

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Temesvári műhely. A cs. kir. szab. osztrák államvasúttársaság vonalán egyik legjelentősebb állomás Temásvár volt. A deli vonalrész. járműveinek gondozására 1858/59 években az akkori viszonyoknak megfelelően egy nagyobbszabású műhelyt építettek. Födött helyen 18 mozdony és 5o /kocsi, szabadhelyen JLÍ) mozdony és i5o kocsi részére volt hely. Ezen időben 3 mérnök, 3 számtiszt és 3 művezető, 3oo munkás és i tanonc dolgozott. A temesvári műhelyt 1874-ben megszüntették. Ennek oka abban keresendő, hogy az Osztrák államvasútasság Simmeringen műhelyt állított fel s így a temesvári műhely tevékenységére nem volt szükség. A feloszlatott műhely épületeit 1881-ben brikettgyár részére rendezték be. 1883-ban pedig keretfűrészt szereltek fel és a magyar uradalmakban termelt szálfákat itt fürészelték. 1891-ben (XXV. tc.-kel) a vasutat államosították és a műhelyt 1892-ben újból felépítették. A műhelyt 1899-ben 1 főnök, 4 mérnök, 10 kezelő alkalmazott, 10 művezető és 394 munkással dolgozott. Födött helyen 22 mozdony és 5o kocsi, nyitott helyen 10 mozdony és i5o kocsi volt elhelyezhető. 1867-ben temetkezési egylet, 1892-ben műhelyi tűzőrség állíttatott fel. Trianon 1920-ban elcsatolta. Műhelyfőnökök sorrendje: Link Antal, Szelhoffer Károly, Hermann Sándor, Biringer Miksa, Jakoby Arnold. Piski-i műhely. A keleti vasutak arad-gyulafehérvári vonalán, a vonal középpontján, Déván (Hunyad vm.) akartak műhelyt létesíteni 1868-ban. De az ottani intéző körök, mindent elkövettek, liogy ezt — félve a szociális mozgalmaktól. — megakadályozzák. Ez sikerült is nekik, s így minden népesebb helységtől távol, egy Piski nevű faluban, az állomásépülettel szemben állították fel 1868-ban a műhelyt. 1869. jan. havától kezdve egy féligmeddig összetákolt helyiségben 20 munkással dolgoztak. A műhely építését 1870-ben fejezték be tejesen és a fokozódó forgalomra tekintettel 1878-ban átépítették. Az első erdélyi vasutat 1884-ben államosították és a műhelyt a M. Á. V. vette kezelésbe. 1896-ban 3 drb. régi gőzkazán helyett 2 drb. Steinmüller-Egyenberger-féle vízcsöveskazánt helyeztek el és a gépészeti berendezéseket is kiegészítették. Minthogy a piski-i állomás és műhely pusztaságon épült a felügyelő személyzet részére lakásról kellett gondoskodni. így ott két lakóházat is építettek. A földszinten 4—4 az emeleten 3—3, a padláson 2—2 lakás épült. J.8g3—75-ben két nagyobb méretű emeletes házat is építettek a hivatalnokok számára, ettől nyugatra két hosszú utcán lassanként, egy-két család befogadására alkalmas kertes házakat építettek. 1899-ben már 100-nál több ház volt készen. A munkások szívesen költöztek bele, mert egy szoba konyháért havi öt forint, 2 szobáslakásért havi 8 frt. bért fizettek. A nőtlenek pedig ha családos munkásnál laktak, 1 frt. 20 kre-ért kaptak szállást. 1873—75-ben zene és dal egyesület, 1891-ben 60 tagú tűzőrség létesült. 1899-ben 265 munkás, 4o inas dolgozott. Fedett helyen 12 mozdony, 42 kocsi, nyitott helyen 12 mozdony és 120 kocsi volt tárolható. Műhelyfőnökök sorrendje: Pacber Henrik, Biringer Miksa, Hermann Sándor, Meskó János, Szőnyei Lóránt. 696