Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

Dr. Belitzky János: Előszó

ELŐSZÓ. vasutasok nyelvén szólva, indulásra kész müvéhez elő f ogatot kért tőlem a szerző. — Ennek a kérésnek nagy örömmel tettem eleget. Egyrészt azért, mert lelkes munkatársam a történetírásban, másrészt azért, mert az egész magyar vasutasság a szívemhez nőtt és évszázados történelmüket nagy lelki gyönyörűséggel olvastam a film érdekességével megírt hiteles műben. Gazdaság- és társadalomtörténetünk művelőinek évtizedes panasza, hogy egyes gazdasági ágak fejlődésének, egyes társadalmi rétegek életének nincs meg az összefoglaló történelmi rajzuk. Beszélhetünk magyar gazdaságtörténeti kutatásokról, jeles és hiánytpótló részlettanulmányokról, de tudományosan is használható összefoglaló gazdaságtörténeti munkák nem állnak rendelkezésünkre. „A magyar vasutasság oknyomozó története" több hiánytpótló részlettanulmánynál, de több gazdaságtörténelmi összefoglalásnál is. A keret, amelybe a mű beleilleszkedik csak részben gazdaságtörténeti. Inkább társadalomtörténet az, amit itt kapunk. Mégis a magyar vasutasságnak, mint társadalmi osztálynak a múltja, része a magyar gazdaságtörténetnek is. Es ha azt mondjuk, hogy ez a mű az első összefoglalása a magyar vasútügy és vele kapcsolatos vasutasság fejlődésének, rátapintunk az igazságra. A magyar vasútak közel évszázados kerékcsattogása, az élet lüktető ritmusát zúgja a fülünkbe. Ugyanezt teszi ez a mű is, de az élet ritmusába beleviszi a lelket is. A magyar vasutas pályáját szerető lelkét. III.