Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VI. RÉSZ A m. kir. államvasutak és a többi hazai vasutak nyugdíj- nyugbér és egyéb jóléti intézményeiről

A MAGYAR VASÚTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELM E Tisza Kálmán érdekes észrevételei az elibe terjesztett nyugdijalapszabály tervezetre. Nagyméltóságú Miniszter Ür! A kamatbiztosítást igénybe vevő vasúttársulatok által kidolgozott, folyó évi július 26-án 10047 s

zám alatt kelt átirattal rendőri szempontból való átvizsgálás végett hozzám átküldött alapszabály tervezetet van szerencsém Nagyméltóságodnak következő — saját álláspontomból felmerülő észrevételek kíséretében tisztelettel visszaküldeni: 1. a 3 §-ban célszerűnek vélném világosan kimondatni, köteles-e az igazgató választmány az alapszabályok szerint arra alkalmas jelentkezőket fölvenni? ós mi történik oly esetben, ha az ily felvétel netán mégis megtagadtatnék? Ez azon okból mutatkozik szükségesnek, miután a 43 §. némileg tág fogalmazása az említett irányban egészen határozott intézkedéseket nem tartalmaz. 2. A 4- §• c) pontjában «tagjai» és «elmarasztaltatnak» szavak közé beszúrandó: «a társulatok által», minthogy különben esetleg azon vélemény támasztathatnék, mintha a bíróság, vagy közhatóságok által kimondott, pénzbírságok és a nyugdíjalapra esnének. 3. a 7. §. második bekezdése szerint ha a nyugdíjalap elégtelensége esetében a szükséges összegek a társulat által kamat nélkül előlegeztetnek, az ily előlegek a nyugdíjalap által az őt terhelő minden kiadás födözése után fenmaradó kamatokból lesznek a társaságnak visszatérítendők. Ez csak oly esetekre vonatkozik, ha a nyugdíjalap valamely időleges esetben szorulna meg; fenmarad azonban a kérdés, mi történik, ha a nyugdíj alap egész évi bevétele 's illetőleg a fentebbiek szerint fenmaradó kamatok elégtelenek a nyert előleg visszafizetésére? 4- a i5. §. a) pontjának azon intézkedését, hogy az illetők nyugdíjra csak akkor bírnak igénnyel, ha a kirendelendő két orvos egybehangzó bizonyítványával igazolják szolgálat képtelenségüket. Miután az orvosok gyakran vannak eltérő nézetben az ily kérdésekre nézve, ez sok súrlódásokra és kellemetlenségekre vezethetne. Célszerű volna tehát kimondani, hogy ha a két orvos eltérő véleményben van, a folyamodó, jogosult, egy harmadik orvosnak saját költségén az igazgató választmány általi kirendelését kérni, azon orvosi vélemény fogván döntő lenni, melyhez a harmadik orvos csatlakozik. — 5. A 3i. §. végtétele jelen szerkezete szerint igazságtalan, mert ha az özvegy a végkielégítést ki nem veszi, hanem a nyugdíját húzza, 's csak több év múlva megy ismét férjhez, megtörténhetik, hogy sokkal többel vesz fel nyugdíj címén, mint a végkielégítés összege lett volna s még sem tartozik azon esetleg nagyobb összegből mit sem visszafizetni, míg a végkielégítést visszafizetni tartozik. Ezen ellenmondás tehát vagy kiegyenlítendő, vagy az isméti férjhez menetelre bizonyos határidő volna megállapítandó. — 6. a 33. §.-nak a választásra vonatkozó bekezdésében tüzetesen meghatározandó a módozat, mely szerint az írásbani szavazat történik; különösen mikép 's ki által szólíttatnak az alap tagjai szavazataik beadásán 672