Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
VI. RÉSZ A m. kir. államvasutak és a többi hazai vasutak nyugdíj- nyugbér és egyéb jóléti intézményeiről
A MAGYAR VASÚTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELM E 29. czikk. Eljárás a nyugdíjak és segélyezések engedélyezésénél. lia nyugdíjazási, kielégítési vagy segély engedélyezési eset fordul elő, az arra jogosított írásbeli beadványt tartozik benyújtani, s abban okmányokkal igazolni mindazokat, miket a nyugdíjválasztmány követel. Az ekként felszerelt folyamodvány a nyugdíj választmányhoz adatik be, mely a felett határoz. 30. czikk. A nyugdíjalap aránytalan szaporodása vagy elégtelensége. Ha a nyugdíjintézet vagyona annyira gyarapodnék, hogy úgy jelen valamint előre látható jövendőbéli kötelezettsgéei teljesítésének tekintetbevételével nevezetes többlet maradna fenn, az esetben a 3 o/ 0 és fizetési levonások egyelőre leszállíttatnak, s ezen leszállításból eredő összeg a résztvevő tagok, valamint az önkéntesen járult kormány között aránylag elosztandó. Ellenben az esetben, ha a rendelkezésre álló tőke elégtelennek mutatkoznék, a már utalványozott s jövőben utalványozandó nyugdíj vagy segély összegek teljes kielégítésére, akkor az alapszabályok megváltoztathatók, s vagy a járulékok felemelése, vagy a nyugdíjak leszállítása elhatározható. Az első esetben a kormány által a 3-ik czikk 3. pont értelmében önként fizetett járuléki összeg felemeléséhez a kormány különös engedélye szükségeltetik, szinte csak önként emelhető magasabbra, mint az a 3-ik czikk 3-ik pontjában körülírva van. Az utóbbi esetben pedig a már utalványozott nyugdíjak felülvzisgálat alá vétetvén, a meghatározandó új modorhoz idomítva leszállít tatnak, ezen leszállítások azonban a a 5o frton aluli évi nyugdíj összegeket nem érinthetik. 31. czikk. A nyugdíjalap egészben vagy részbeni leszámolása. (Liquidation). A nyugdíjintézetet csak az esetben lehet felosztani, ha azt a résztvevők legalább is s/ s része kívánja. Ezen esetben a vagyonból legelőször is a már utalványozott nyugdíjak fedezésére megkívántató összeg vonatik, illetőleg elkülöníttetik, a fennmaradandó összeg pedig a nyugdíjintézetben résztvevők között az általuk teljesített befizetésekhez aránylag elosztatik, s ezen visszafizetésekben a járulékokhoz aránylag a kincstár is része-) síttetik. A nyugdíjintézet leszámolása (Liquidation) csak az esetben fordulhat elő, ha az kötelezettségeinek teljesen eleget nem tehetne, de akkor is a nyugdíjasok irányábani kötelezettségek elsősorban biztosítandók. Ha a magy .kir. államvaspályák más tulajdonos birtokába mennének át, az esetben a fennálló nyugdíj bizottmány teendője lenne, jelen nyugdíjalapszabályok megerősítését s a nyugdíjintézet további fenállását annak szabályait megtartása mellett kieszközölni. IIa ez azonban minden remény ellenében nem volna eszközölhető, az esetben a nyugdíj in tézetbeni összes részvevők köréből lenne egy i3 tagból álló bizottmány megválaszandó, mely a további intézkedésekről tanácskoznék. 668