Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

IV. RÉSZ. A közlekedésügy vezérei

Szegedi üzletvezetőség. Az 1882-ben alakult szabadkai üzletvezetőség áthelyeztetett Szegedre.*) Az üzletvezetőség akkor még csak io45 km. vonalhálózaton 1888. május i-én kezdte megl a működését, de később kibővült. Majd a temesvári, mjajdl a szabadkai, 1918-ban pedig a pécsi üzletvezetőség felállításakor csatolták el egyes vonalrészeit. Szomorú emlékei vannak a szegedi üzletvezetőségnek. Nevezetesen az összeomlás után a franciák megszállták Szegedet és a katonái parancsnokság az üzíetvezetöségben helyezkedett el. Ez időben az üv.-ét Hirsch József dr. m .kir. kormányfőtanácsos, üzletigazgató vezette. Megtörtént, hogy úgy az üzletigazgatót, mint a forgalmi oszt, főnökét: Kovacsis Józsefei szuronyos katonák, mint vádlottakat vitték az ott uralkodó Barré francia őrnagy elé, mert a Máv. kifosztását megnehezítették. A nagy összeomlás vihara után az üz'letvezetőség területe a Szeged— algyői és a Szeged—kettőshatári vonalra z:ugo:odott. Az új területi beosztáskor a megszűnt aradi üzletvezetőség szolnok—békéscsaba—lökösházai és a békéscsaba—kötegváni országhatár, valamint ezekhez a vonalakhoz csatlakozó hév. vasutakkal egészítették ki. Az üzletvezetőség főként a Duna—Tisza közti és a romániai átmenőforgalmat bonyolítja le. Vonalhossza legnagyobb volt 1911. október 3o-án 2912 km. « jelenleg 1072.3 « *) 1888 évi március 9-iki 9. sz. Hivatalos Lap. 5081ÍA1. a. 568