Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

IV. RÉSZ. A közlekedésügy vezérei

Kolozsvári üzletvezetőség. A magyar állam az 1876. évi L. tc. alapján vette birtokába az 1871. november 20-án megnyitott Gyulafehérvár—Marosvásárhely. 1872. május 6-án „ Tövis—Medgyes. 1872. október 11-én „ Kiskapus-Nagyszeben, 1873. június i-én „ Segesvár-Brassó 1873. augusztus 1 /[-én „ Kolozsvár-Kocsárd. Magyar Keleti Vasút vonalailés 1876. november i-én Kolozsvárott felállították az üzletvezetőséget. Az üzletvezetőség csak négy osztályból állott. A számosztállyal bővített öt osztályú üzletvezetöség 1878. január i5-én létesült. Addig e számvitel az igazgatósághoz tartozott. 1879. június 10-én megnyílt a hrassó-országhatári vonalrész is. Üzletvezetők: Láber Mihály Blaskovics Fridolin Berényi József Szarvassy György Berezel Mór' Langer Félix Éjszaky Károly Sántay Sándor Schandl Mihály Jármay Béla Félszeghv Ferenc Markos György I. oszt. főnökök: 187618781881i88'I188618881878, -1881, -1884, -1886. -1888. •1892, 1892—1898, 1898—1899, 1899—190/j, 190/í—1912, 1912— 1917. 1917—1920, megszűnésig. Károly, Molnár Károly, Homonnay Bálint, II. oszt. főnökök: Hoitsy Gyula, Schwarz Mór, ; Kokusinszky Erazmus, Krenner Vilmos, etédi Herczeg Lajos, Fellner Lajos, Leicht János, Dózsa Miksa, Enyedy Károly, A trianoni békeparancs 1768 km. vonaltól Ü zlelvezetőhelyeltesek: Éjszaky Károly, Schandl Mihály, Dax Adolf, Herczeg Lajos, Vékei Károly, Leicht János, III. oszt. főnökök: Oelhofer Hubert, Virányi István, Römer János, Pollák Lajos, Majerszky Mihály, Spiró Emil, Váczy István, Demflée Sándor, IV. oszt. főnökök: Münk Aladár, Dax Adolf, Szikla Géza, Schindler Károly, Judik József, Gáspár Mór, V. oszt. főnökök: A Ith Ottó, Bernhardt Ráfael, Melitskó Frigyes, Csiky István, Polinszky Ágoston. ennek az üzletvezetőségnek elcsatolásával fosztotta meg a Máv-ot. 559