Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

RUB1NEK GYULA MINISZTER ZSITVABESENYÖI RUBINEK GYULA. 1920. július 19-től 1920. december 16-ig kereskedelemügyi —•, ezt indössze öt hónapig volt kereskedelmi minister. De ezek az idők annyira terhesek voltak, hogy szinte egymáskezébe adták a kilincset a miniszterek. A háborúban tönkrement, lerongyolódott kirabolt Máv. újjáépítésének nagyfeladata, építő- és termelő munkája várt legfelső irányításra. A szerencsésvégű németországi vasanyag beszerzés ügye, az ő miniszterségének idejére esik. Rubinek Gyula született Óhaj on (Bars m.) 1865. szept. 10-én. Gazdasági tanulmányait Magyarországon végezte. Előbb gazdatiszt volt. 1889.-ben a Borászati Lapok, 1891-ben a „Köztelek" gazdasági szerkesztője, 1893-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára, 1906-ban igazgatója és a Köztelek főszerkesztője. 1901ben orszgy. képviselővé választották, ugyanez évben alapította a Gazdák Biztosító Szövetkezetét. 1908-ban magyar nemességet kapott. 1909-ben megalapította a Magyar Faluszövetséget. 1913-ban megalakult Magyar Mezőgazdáknál a vámpolitikai központ főtitkára lett. Vezetőszerepet vitt az országos gazdasági kongresszus szervezésében, ahol mint előadó működött. 1919-ben az új nemzeti kormány megalakulásakor elvállalta a földmívelésügyi tárcát és Huszár Károly és Simonyi-Semadam kormányában 1920. VII. 19-től ugyanez év december 16-ig kereskedelemügyi miniszter volt. Gr. Teleki Pál betegsége alatt a miniszterelnököt helyettesítette. Kecskemét orszgy. képviselőjévé választotta. Számos értekezést írt és felolvasást tartott. Önálló füzetben megjelent főbb művei: Cseléd és munkás kérdés (1894), Parasztszocializmus (1895), Kiegyezésünk Ausztriával (1896), A jövő vámpolitikája (1900), A búzatermelés költsége és a vámvédelem mérve (1902), Település és földbirtokpolitika (1905), Küzdelem a nemzetköziséggel (1906), Mezőgazdasági érdekképviselet kérdése (1907), Jövő vámpolitikánk irányelvei (1911), A drágaság kérdése (1911), A balkáni kereskedelmi szerződésekről (1911), Hogy állunk a Balkánon? (1913), A német kereskedelmi szerződés megújításának szüksége és feltételei (1914), Mezőgazdaságunk kívánságai a vámszerződés és vámtarifa tekintetében (1915), Kereskedelmi szerződésünk Ausztriával (1915). Elhatalmasodott vesebaja 56 éves korában 1922. január 8-án kidöndötte az élők sorából. Január 10-én temették a Kerepesi-úti temetőbe 2/36 tábla—1—1 dísz sírhelyre. Hamvai fölé emelt művészi síremlék magvetőt ábrázol. megelőzőleg földmívelésügyi m. kir. miniszter. 637