Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

HEGYESHALMY LAJOS DR. 1919. szeptember 17-től — 1919 november 25-ig és 1920. december 16 — 1922. június 16-ig kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 14)35 március 7-én hunyta le örök álomra szemét. A kerepes; temetőben Ernst Sándor búcsúztatta e szavakkal: Dísze volt a közéletnek. Tiszta fej, tiszta szív, tiszta kéz. Darányi Kálmán győri főispán búcsúzott azután Győr szabad kir. város I. ker. neves képviselőjétől. A kerepesi temető jobb fal melletti 209. sírboltban pihennek hamvai. Hegyeshalmy Lajos dr. volt vasutigazgató, elnökhelyettes, orsz. képviselő és kereskedelemügyi miniszter született Budapesten 1862ben. Egyetemi tanulmányainak végeztével állami szolgálatba lépett, előbb a postatakarékpénztárban, majd a statisztikai hivatalban működött. 1896-ban a kereskedelmi minisztériumban lépett át, ahol az iparfejlesztési majd a vasúti osztályban teljesített szolgálatot. Hieronymi Károly minisztersége alatt helyettes elnöke lett a Máv.-nak. 1914-ben nyugalomba ment. 1917-ben Harkányi János báró felkérésére elvállalta a „Vasbizottság" elnöki tisztséget. A proletárdiktatúra bukása után Heinrich lemondásával Ö lett a kereskedelmi miniszter a Fridrich kabinetben, majd újra átvette ezt a tárcát gróf Teleki Pál kormányában. 1922-ig rövid ideig 1921. őszén egyszersmint a pénzügyminisztériumot is Ö vezette. 1922-ben Győrött nemzetgyűlési képviselőnek választották. 534