Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

• i^l^HIHHBBWflffK-L j Eredeti felv. Gaál K. birtokában. Miklós I.: A magyar vasútasság okny. tört. A kommün utáni első vasúti őrség a keleti pályaudvaron. Középen Gaál Kálmán parancsnok. ü v -Ml rémuralom bukása után az ország területére bevonultak az oláhok. A Szegeden megszervezett magyar nemzeti hadsereg a Dunántúlra vonult át, hogy kellő pillanatban átvegye a rendcsinálás nehéz szerepét. Az ellenforadalmi alakulatokban tevékeny résztvett Rácz Dezső Máv. főellenőrt kereste fel Létay tábornok a vasúton megszervezendő Máv. őrség ügyében. Majd Kösztler Hugó a budapesti üv.nél volt vonalparancsnoksághoz beosztott százados felkérette megbeszélés végett Gaál Kálmán főellenőr, keleti p. u. vezénylőtisztet (a jelenlegi felügyelő állomásfőnökhelyettest), hogy egy katonatiszti rangot viselt vasutas, toborozzon össze mintegy ötven megbízható vasutast, kik készenlétben lesznek arra az időre, amikor az oláhok kivonulnak és a nemzeti hadsereg bevonul. Ugyanis az oláhok kivonulása és a nemzeti hadsereg bevonulása között 2 óráig tartó szünet volt megállapítva. Így történt, hogy Gaál Kálmán összetoborozott 30 kalauzt és 20 munkást, kiket a nemzeti hadsereg bevonulása idejére készenlétben tartottak. 1919. november 16. napján elérkezett a várva-várt nan. Az oláhok elvonultak. Két óra múlva feltűntek a nemzeti csapatok. A keleti p. u. megállapodás szerint a VI. kerületi elöljáróságtól kapta volna meg a szükséges fegyvereket. Ámde Gaál Ká'mán gon-