Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

A KÍR. ÍTÉLŐTÁBLA ÍTÉLETE a netán fegyelmi eljárás megindítása végett, oda megküldeni rendeli. (Következik az indokolás, mely 31 oldalra terjed, melynek leközlését azért mellőzzük, mert a kir. ítélőtábla úgyis hivatkozik rá, melynek ítéletét teljes egészében hozzuk.) Az államhatalom csodálkozva nézte a független magyar bíróság felmentő ítéletét. Nem ezt várta. Sőt Ludvigh Gyula Máv. elnökigazgató a fömentett és szolgálatra jelentkezett vasutasokat nem is akarta többé a szolgálatba visszafogadni. Érdekes megfigyelés A vádlottak között íme volt római katolikus, görögkeleti, evangélikus, református és zsidó. Szolgától—főtisztviselőig és korai nyugdíjasig, minden rendű-rangú vasutas. De lélekben, gondolkodásban szorosan egybetartozó valamennyi. A bírói emelvény előtt egy-egy agyonhajszolt, kimerült, szomorú, rosszúltáplált, hosszú, felelős szolgálatban elhasznált emberfej mondta ki a szivekbenyilaló szót: „vagyontalan" vagyok. Ez a „vagyontalan" szó, — a bírói bölcsesség előtt — nem volt hatástalan. Akik egész életükön át milliókat szereznek a „Köz"-nek s maguk „vagyontalanok", sőt koldusok lesznek: ezek nem sztrájkoltak, hanem a keserű, puszta életért önvédelmi harcot folytattak. * * * Az elsőfokú felmentés után Dr Geszti Andor kir. ügyész megfellebbezte az I. fokú felmentő ítéletet. A kir. ítélőtáblán a vádat Magyarország egyik leghíresebb büntetőjogásza: Dr. Baloghy György kir. főügyészhelyettes (későbbi igazságügyminiszter), képviselte. A törvényszék indokolását a legapróbb részletekig analizálták. Itt-ott változtatással bár, de végeredményben a felmentőítéletet hagyták helyben. A kir. ítélőtáblai ítéletet teljes terjedelmében, az alábbiakban közöljük: 7603/B. szám. 1904. Ő Felsége a Király nevében! A budapesti kir. Ítélőtábla. a hivatali kötelesség megtagadásának büntette miatt vádolt Sarlay János, Seide Arthur, Lorber József, Joanovics Miklós, Kása Lajos, Margulit Kálmán, Veréb Mihály, Komlós Manó, Breuer Ferenc, Kardos Antal, Turcsányi Pál, Kacsó Gyula, Faludi József és Potin411