Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Ugyanis, mint a felsőbb hatóságok eljárásából sajnos látjuk, minden törekvés oda irány ul, hogy ama szent elvünkből, mely szerint: ., egy mindannyiért, mindannyi egyért" ki akarnak bennünket forgatni, jól tudván azt, hogy hatalmas erőnk az egyöntetű tömörülésben rejlik. Ha ezt a tömörülést most szétugrasztani hagyjuk, minden veszve van. Ezért a f. hó 10-én tartott ülésünkön szükségesnek találtuk annak kimondását, hogy a szervezkedés hathatósabb megindítását nem halasztjuk május l-re, hanem ahhoz azonnal hozzákezdünk. Kartársak! Ne halgassatok ámítókra! Nem kell sokat beszélnünk, hogy eddigi lelkesedésteket fokozzuk. Elég, ha gyermekeitekre néztek. Ne hagyjuk őket éhezni! Réseniétel, egyetértés mindent meghoz. Jelen fogadalmi ívnek aláírva f. hó 14-éig a zágrábi kerületi bizottság kezei közt kell lennie, azért azok sürgős visszaküldését kérjük a helyi (gócponti) bizottságok útján. Minden perc drága! Siessünk! Zágráb, 1904. április 11-én. A zágrábi kartársak. A felhívásban említett fogadalom a következő:

1

1) Fogadalom ! Alulírottak becsületszavunkra fogadjuk, hogy fizetésrendezésünk, pragmatikánk és országos egyesületünk kiküzdése céljából úgy egymás között, mint az e célra választott vezetőinkkel és bizottságainkkal teljes szolidaritást vállalunk; bárki ellen ebből kifolyólag irányuló felelősségrevonást vagy megtorló intézkedéseket el nem türünk! Csupán egyes osztályok igényeinek teljesítése által memorandumainkban kifejezett szerény kívánságai mellett, mindvégig kitartunk! Ezen fogadalmunk ellenében megköveteljük, hogy vezetőink és bizottságaink kifejezett szerény életfentartási harcukban a memorandumainkban kifejezett szerény igényeink eléréséig mindvégig kitartsanak és továbbra is vezessenek; kérelmeinket mindenáron érvényre juttassák és szükség esetén azonnal akcióba lépjenek, u) Ezt a fogadalmat 1904. április 18-án, (egy nappal a vasúti sztrájk előtt) a VIII. Huszár-utcai altiszti körben, Just Gyula üléselnökkel is le akarták tétetni, aki ez elől kitért. Kacsó Gyula mozdonyvezető könyörgött Justnak. Just elhárította a fogadalom letételét. Erre: „Takarodjék!" „Mondjon le!" kiáltások hallatszottak. Just, a közelállók tanúsága szerint, azt mondta: „Es mégse lesz országos vasutasgyűlés!" Nem is lett. 396