Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A magyar királyi államvasutak alkalmazottainak illetménytáblázatai 1867—1887 években. É 1 e t belép e t t 1868. december 1-én. 1872. augusztus 1-én. 1884. augusztus 1-én. 1887. április 1-én. Rang Hivatalnok Szolga Rang Hivatalnok Szolga Rang Hivatalnok Altiszt Szolga Rang Hivatalnok Altiszt Szolga oszt. fok Hivatalnok Szolga oszt. fok Hivatalnok Szolga oszt. fok Hivatalnok Altiszt Szolga oszt. fok Hivatalnok Altiszt Szolga I. l 2 3 2640 2400 2160 540 480 432 1 2 3 4000 3600 3200 1000 900 800 I. 1 2 3 4000 3600 3200 1600 1400 1200 700 600 520 I. 1 2 3 4000 3600 3200 1600 1400 1200 700 600 520 II. 1 2 3 1820 1680 1440 414 396 318 Ii. 1 2 3 2800 2500 2200 700 600 520 II 1 2 3 2800 2500 2200 1000 900 800 480 450 420 II. 1 2 3 2800 2500 2200 1000 900 800 480 450 420 III. 1 2 3 1320 1200 1080 360 342 324 III. 1 2 3 2000 1800 1600 480 450 420 III. 1 2 3 2000 1800 1600 700 600 520 360 330 300 III. 1 2 3 2000 1800 1600 700 600 520 360 330 300 IV. 1 2 3 960 840 720 306 288 270 IV. 1 2 3 1400 1300 1200 360 330 300 IV. 1 2 3 1400 1300 1200 480 450 420 270 240 210 IV. 1 2 3 1400 1300 1200 480 450 420 270 240 210 V. 1 2 3 600 540 480 252 228 204 V. 1 2 3 1100 1000 900 270 240 210 V. 1 2 3 1100 1000 900 V. 1 2 3 1100 1000 900 Itt még csak öt fizetési oszt. volt. VI. 1 2 3 800 700 600 VI. 1 2 3 800 700 600 VI. 1 2 3 800 700 600 Életbeléptette: Gróf Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Lásd: vasúti és haj. főfel. 1817/ 1870. „Közm. és közi. miniszter 9535/1870." Életbeléptette: Gróf Tisza Lajos közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1872. június 30. napján. Kiadta 7793. sz. alatt a „személyzeti illetmények kimutatását." Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1884. évi július 5-én kiadta a fenti 1884. augusztus 1-ével életbelépett 21.951., illetve 21.952. sz. alatt iktatott „Szolgálati Rendtartás és Uletményszabályzat"-ot. A 35. § biztosította az előléptetés jogát. Éspedig: Aki műegyetemi, ügyvédi, jog- vagy államtudományi oklevéllel, vagy államtudományi államvizsga bizonyítvánnyal rendelkezett: 900 forintig évenkint, ezután 2000 forint eléréséig kétévenkint automatikusan lépett elő. Középiskolát végzettek pedig 900 forintig kétévenkint, azontúl 1400 frt.-ig háromévenkint szintén automatikusan léptek elő. További előhaladás üresedés és érdem szerint történt. Altiszt és szolga csak üresedés és érdem szerint léphetett elő. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter 1887. február 24-én kiadta 6830. sz. rendeletét, mely a Máv-nál 16.287/1887. sz. alatt, mint új „Szolgálati Rend- és Illetményszabályzat" 1887. április 1-én életbelépett. Az illetmények nem változtak, ellenben a 35. §-ban biztosított előhaladás jogát Baross eltörölte. Egy új pontba (52. §. 5. pont) „lejjebbítés alsóbb fizetési osztály, illetve rangfokozatba" is belekerült az új szabályzatba. Ez már hivatalnokra, altisztre és szolgára egyformán vonatkozott. 1888. április 1-én az új Rendszabályzatba I. függelék 59. § mellé póthatározmányként beírandó „Szolgálat további esetekben is felmondható, ha a kellő képesség hiánya szolgálati úton megállapíttatik." Az egész táblázat illetményösszegei forintokban vannak. A lakáspénzekés napidíjak összegét lásd a mellékelt „ Több hazai vasút személyzeti illetményeinek rangfokozat és osztályzat szerinti összehasonlító kimutatásán 1880-ban." Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1884. évi július 5-én kiadta a fenti 1884. augusztus 1-ével életbelépett 21.951., illetve 21.952. sz. alatt iktatott „Szolgálati Rendtartás és Uletményszabályzat"-ot. A 35. § biztosította az előléptetés jogát. Éspedig: Aki műegyetemi, ügyvédi, jog- vagy államtudományi oklevéllel, vagy államtudományi államvizsga bizonyítvánnyal rendelkezett: 900 forintig évenkint, ezután 2000 forint eléréséig kétévenkint automatikusan lépett elő. Középiskolát végzettek pedig 900 forintig kétévenkint, azontúl 1400 frt.-ig háromévenkint szintén automatikusan léptek elő. További előhaladás üresedés és érdem szerint történt. Altiszt és szolga csak üresedés és érdem szerint léphetett elő. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter 1887. február 24-én kiadta 6830. sz. rendeletét, mely a Máv-nál 16.287/1887. sz. alatt, mint új „Szolgálati Rend- és Illetményszabályzat" 1887. április 1-én életbelépett. Az illetmények nem változtak, ellenben a 35. §-ban biztosított előhaladás jogát Baross eltörölte. Egy új pontba (52. §. 5. pont) „lejjebbítés alsóbb fizetési osztály, illetve rangfokozatba" is belekerült az új szabályzatba. Ez már hivatalnokra, altisztre és szolgára egyformán vonatkozott. 1888. április 1-én az új Rendszabályzatba I. függelék 59. § mellé póthatározmányként beírandó „Szolgálat további esetekben is felmondható, ha a kellő képesség hiánya szolgálati úton megállapíttatik." Melléklet Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelméhez. (A kiadott illetményszabályzatokból összeállította: Miklós Imre.)