Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

LOSONCZI, SZOLNOKI, MISKOLCI, SZABADKAI Ü. V. 1884-BEN lak. — Ezen üzletvezetőséghez fog tartozni a közelebb megnyitandó bánréve-ózdi, és czenter-bánszállási vonal is. III. Üzletvezetőség Miskolcon. A kizárólag Hatvan Miskolcz-Kassáig, kizárólag bánrévétől Debreczen kiz. P. Ladányig, V. Györktől Gyöngyösig, F. Abonytól Egerig és Miskolcztól Diós-Győrig terjedő vonalak, úgyszintén a debreczen-hajdunánási vonal is. IV. Üzletvezetőség Szolnokon. A kizárólag Rákostól Szolnok-P. Ladány bezárólag Nagy-Váradig, kiz. Hatvantól Szolnok-Szajol bez. Csabáig, bezárólag Czeglédtől Szolnokig, M. Túrtól Szarvasig és P.-Földvártól B. Békésig terjedő vonalak. V. Üzletvezetőség Kolozsvárt. A kizárólag Nagy-Váradtól Kolozsvár-Predeálig, Gyérestől Tordáig, Kocsárdtól M. Vásárhelyig és Kis-Kapustól Nagy-Szebenig terjedő vonalak. V7. Üzletvezetőség Aradon. A kizárólag Csabától Aradig terjedő vonal, az arad-temesvári vasút az Aradtól Gyulafehérvár kizárólag Tövisig, a Piskitől Petrozsényig és a Piskitől V. Hunyadig terjedő vonalak. VII. Üzletvezetőség Szabadkán. A kizárólag Budapest Ferenczvárostól Szabadka-Zimonyig, KisKőröstől Kalocsáig, Indiától Mitroviczáig, Dáljától B. Bródig és Vrpoljétől Samacig terjedő vonalak. VIII. Üzletvezetőség Zágrábban. A Báttaszéktől Zákány-Zágráb-Fiuméig, és Sziszektől Doberlinig terjedő vonalak. A budapesti üzletvezetőség főnöke: Langer Bódog főfelügyelő. A losonczi üzletvezetőség főnöke: Schüler Antal főfelügyelő. A miskolczi üzletvezetőség főnöke: Láber Mihály főfelügyelő. A szolnoki üzletvezetőség főnöke Riedl Ede főfelügyelő. A kolozsvári üzletvezetőség főnöke: Szarvasy György főfelügyelő. A aradi üzletvezetőség főnöke: Pékár Károly főfelügyelő. A szabadkai üzletvezetőség főnöke: Perczel Mór főfelügyelő. A zágrábi üzletvezetőség főnöke: Tichy József főfelügyelő. Budapest, 1884. márczius 29-én. Az igazgatóság. 21 321