Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A MÁV GÉPGYÁR MAGYARRÁ VÁLTOZIK 1881: XLVI. tc. — Zimony-Országhatár (Máv.) 1880: XLII. tc. — Ezeken kívül A Margitfalva-Szomolnok (gölnicvölgyi h. é. v. részben keskeny nyomtávú), melyet 1881. szeptember 14-én 28543. szám alatt hagyott jóvá. íme itt van két esztendő Ordódy Pál életéből a vasútügy terén terén kifejtett munkásságával. S ha ehhez a visszabályozási tervek megvalósítását is hozzá vesszük és mindazt, amiért a vasutasság örök hálával gondol szeretett miniszterére, akkor elmondhatjuk Ordódy volt egyik legnagyobb közmunka és közlekedési miniszterünk. Kiből a becsvágy és a szerepelni vágyás teljesen hiányzott — és „csendesen hullt le, mint egy csillag a haza egéről" könnyekre indítva a vasutasokat, kik csak a meleg szívű, igaz embereket szokták megsiratni. A Máv gépgyár németszelleme magyarrá változik*) „A m. kir. államvasutak igazgatótanácsa szerint, legutóbbi ülésében határozatilag utasította a m. kir. államvasutak gépgyárának igazgatóságát, hogy a belföldi cégekkel és magánfelekkel, — tekintet nélkül ezek által használt nyelvre, —jövőben kizárólag magyar nyelven levelezzenek. Őszintén gratulálunk e határozathoz, melynek foganatosítása bizonyára hathatós eszközül fog szolgálni a hazai iparnak és czégek magyarosításához." Amint láttuk a magyar nyelv érvényrejutásáért a Máv. vezetősége mindent megtett. A vasúti szaklapokban is lépten-nyomon magyarosodást sürgették. Érdekes és jellemző cikk a következő is.**) „Miskolczon délben a vonatok összejönnek, az utasok pedig étkeznek. Itt aztán azt lehet látni az érkezőknek, hogy „Afenthalt von Pesth" „

Nach Kaschan" „Nach Debreczin" „von Debreczin" „Nach Pesth" „nach Kaschan". E tudósítás a publikum irányában méltányos. De hát: Németországban vagyunk?!" *) „Vasúti és közlekedési közlöny" 1880. nov. 10. 705 1. 313