Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

EPERJES-TARNOWI VASÚT EPERJES-TARNOWI (MAGYAR RÉSZ) VASÚT. Székhely: Budapest Sugár-út 82. Cég : Eperjes-tariiowi vasút magyarországi része. Eng.: 1871. XIV. törv. eikk által. Az üzlet a magyar kir. államvasútak igazgatósága által kezeltetik. Ez a rövid vasút létesítés volt a legbonyolultabb, amióta vasutat létesítettek. Magyarország felvidékének Lengyelországgal (Gácsországgal) való összeköttetése kezdetben Eperjestől Premysl irányban terveztetett. Szulkovszky Ágoston és érdektársainak 1867. december 2-án adták ki az előmunkálati engedélyt Eperjestől—Hannusfalván Svidniken át Premysl irányában. Ugyancsak előmunkálati engedélyt kaptak: 1868. március 11-én gróf Andrássy Manó és érdektársai is. Később Eperjes és Tarnov köztti egyenes összeköttetés is napirendre került. 1869. julius 24-én az Angol—Magyar Bank is előmunkálati engedélyt kapott Eperjestől az országhatárig Tarnow irányában. De voltak ezeken kivül is folyamodók, nevezetesen: Pongrácz testvérek, Weikersheim M. H. és érdektársai, Taffler Adolf és Loisch Ede, gróf Uniszech Alfonz és érdektársai végül gróf Rumnerskirch Károly és Aester Ágoston, kik szintén 1869. és 1870. években Eperjes-—Palocsa, esetleg Bártfa—Tarnow felé akartak vasutat építeni. Sőt a birodalom két kormánya között is élénk tárgyalások folytak, míg végre a magyar törvényhozás 1870. május 30-án a vasútnak Eperjes—Tarnow irányban való vezetését rendelte el és engedélyezési versenytárgyalást rendelt el. Hét pályázó vett részt és az 1871. évi XIV. tc. alapján becikkelyezett engedély-okmány szerint az Unió Bank építette meg Eperjestől—Kisszebenen orosz Volgán át Tarnowra. 1871. junius 10-én kezdték építeni. Az eperjes-orloi vonal 1873. május 1-én, míg a vasutat a határszélig — noha 1874. évben elkészült, — csak 1876. augusztus 18-án adták át a közforgalomnak. Igaz, hogy a cs. kir. vasúthálózat leluchow-tarnowi rész építéséhez szükséges anyagok szállítására, már 1875. február 1 óta használták. Az egész magyar vonalrész hossza: 59 km. Az 1879. XXXVIII tc-vel, 1879. julius 22-én a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút tulajdonába jutott. Igazgatótanács. Elnök: Gr. Pejacsevich Márk. Helyettes elnök: Dr. Mautner Fülöp. Igazgatótanácsi tagok: Alsó Ruszbachi Mayer Antal, Laczkó Antal, Dr. Stieger Gyula, Brüll Miksa lovag, Rudnyánszky Ferencz. Külszolgálat. Pályafentartás Eperjesen: Ungár Samu, osztálymérnök, Gedeon Gáspár, segédmérnök. Forgalom. Állomások. Eperjes. Üzletvezető: Krammer József, állomási főnök. Steinhübl Antal, vizsgáló hivatalnok. Nagy-Sáros: Borhy László, állomási előljáró. Kis-Szeben: Jajczay János, állomási elöljáró. Héthárs: Krausz Mihály, állomási főnök. Orló, állomási főnök: Szigeti Ignácz. Hivatalnok: Váczy István. Fűtőház Eperjesen: Kajtár Gyula, fűtőházfőnök: 301