Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A MAGYAR VASUTASSÁ G OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Gyulán. Főnök: Almai Sándor. Hivatalnok: Philipp Péter. Üzletgyakornok: Szmekál Alajos. Csabán. Főnök: Styler Emil. Csorváson. Főnök: Schrantz Ferencz. Orosházán. Főnök: Donhoffer Gyula. Hivatalnokok: Blaustein Miksa, Nyitrai Aurél, Brunner István. Üzletgyakornok: Haas Pál. Sámson. Elöljáró: Deckner Berthold. Hold-Mező-Vásárhely. Főnök: Tóth Aladár. Hivatalnokok: Lilék István, Illés Lajos. Ideigl. hivatalnok: Mlinkó Károly. Algyön. Előljáró: Weiner Mihály. Szegeden. Főnök: Kreuzer Mór. Hivatalnokok: Honheiser Ede, Kovács Adolf, Schupitza Otto, Kotányi Manó Greiner Antal, Matola János, Szabó János, Várszeghy János. Üzletgyakornok: Kukovetz János. Horgoson. Főnök: Rögler Béla. Palicson. Elöljáró: Untergutsch Vilmos. Szabadkán. Főnök: Helbling Ferencz. Hivatalnokok: Mohay Sándor, Volly Ferencz, Páll Ferencz. Üzletgyakornok: Trnkóczy József. Bajmokon. Főnök: Posta Bertalan. Hivatalnokok: Lisac Márk, Rácz Imre. Militicsen. Főnök: Fialka Róbert. Zomboron. Főnök: Zettler János. Hivatalnokok: Kohn Manó, Hofbauer Béla. Szt.-lvánon. Főnök: Miárkovszky Román. 288J