Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A MAGYAR VASUTASSÁ G OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME Személypénztárnok: Vida Ferencz. Szent-Lőrincz. Főnök: Kirsch Gyula. Pécs. Főnök: Schibinger Ferencz. Kiadók: Cserny Géza, Schuhmann János. Teher-pénztárnok: Mangold Kálmán. Raktár-hivatalnokok: Pethö János, Kniersch Mór. Üszög, (a mohács-pécsi vasút állomása) Hivatalnok: Kuriczka József, ALFÖLD-FIUMEI VASÚT. Székhelye : Budapest, Akadémia-u. 18. Cég : Alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszeki része. Engedély: 1868. évi VIII. t. c. Az alföld-fiumei vasút eszméje: Kossuth Lajosé. Az 1843. évi országgyűlésen is szóba került. A vasút irányát felvette közlekedési programmjába az államkormány is (1. 149. old. 7. tét.) azonban a megvalósításhoz pénze nem volt. 1862-ben egy társaság engedélyt kért Nagyváradtól-Csabán, Szegeden, Szabadkán át a Dunáig vezetendő fővonalra és Szentes-Zombor-Bajára vezetendő szárnyvonalra. 1863. március 29-én meg is kapta az engedélyt. Az előmunkálatok oly gyors ütembe folytak, hogy 1863 augusztus 24-én a Csaba-Szeged közti szakaszon már a közigazgatási bejárás is megtörtént. Az inség gyorsította a munkát. 1864. május 3-án már a Dunától Eszékig és innen Fiúméig kiépítendő vasútra is megkérték az engedélyt. De közbe jött a bőtermés és a konkurrencia. A munka megállt. 1866. évben újból nekikezdtek és 1867. február 17-én már Szeged-Szabadka között is megtörtén a közigazgatási bejárás. Az alkotmányos rend helyreállítása után a konkurrencia (Magyar általános Hitelbank, a cs. kir. szab. Ipar- és Kereskedelmi Hitelintézet, a darmstadti Kereskedelmi- és Iparbank, Háber Sámuel, gróf Károlyi György és Sándor, Kőnigswarter Móricz, báró Rothschild Anselm, Schey Frigyes, Schnapper Antal, Schossberger S. M. és fia, Sina Simon, Todesks Hermann fia, Trefort Ágost, Wodianer Móric és Albert) is engedélyt kértek s a szemben álló felek megegyeztek. Az új kormány szerződést kötött velük és az 1868. június 20-iki VII. tc. alapján a vasút kiépítése meg is történt. A szeged-zombori szakasz (101 km.) 1869. szeptember 1-én. A csaba-hm. vásárhelyi szakasz (64 km.) 1870. június 16-án. A hm. vásárhely-szegedi szakasz (24 km.) 1870. november 16-án. A zombor-eszéki és eszék-villányi szakasz (113 km.) 1870. dec. 20-án. A nagyvárad-csabai szakasz (87 km.) 1871. szeptember 14-én. A dunai gőzkomp második útja 1871. november 11-én adattak át a közforgalomnak. Ez utóbbi, Gombos-Erdőd között épült Dunahíd üzembevétele után megszűnt, (fényképfelvételt 1. a 289. oldalon.) Az egész vonalhálózatot az 1884. XXXIX. tc.-kel államosították. A központi igazgatás és választmány létszáma: Igazgatóság. Elnök: Báró Kochmeister Frigyes. Alelnök: Herz Gyula. Igazgatósági tagok: Csengery Antal, Fuchs Rezső, Harkányi Károly, Lukács Antal, Báró Mayrau Róbert, Báró Podmaniczky Frigyes, Pulszky 284J