Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

ZICHY JÓZSEF GRÓF Ki volt Zichy József gróf? Zichy József gróf Pozsonyban született 1841. november 13-án, a Révai nagy Lexikon szerint*) Vedrődön, a Pesti Napló szerint**) Pozsonyban halt meg 1924. november 11-én. Középiskoláit Pozsonyban, a jogot Bécsben végezte. Görög- és Törökországban, Kisázsiában, Palesztinában, Egyiptomban és a Földközi tengeren tett nagyobb tanulmányútról visszatérve a királyi Kúria szolgálatába állt, s ott munkálkodott 1865-ig. Ez évben képviselővé választották. Az alkotmány helyreállításakor a kereskedelmi minisztériumban osztálytanácsossá nevezte ki Gorove István miniszter. 1870-ben fiumei kormányzóvá, majd 1872. december 5-én földmívelési ipar- és kereskedelmi miniszterré nevezték ki, s mint ilyen 1873. december 19-től a közmunka- és közlekedési tárcát is elválalta. Miniszterségének ideje alatt csupán 178 km. vasutat adtak át a forgalomnak, sőt az 1875. év arról nevezetes, hogy egyetlen vasút sem nyílt meg. Két vasúti törvényjavaslattal lépett a Ház elé. Az 1874. évi XXVII. tc., mely a Brassó-Predeál országhatár 4 km. Máv. vonalát és az 1874. évi XXVIII tc., mely az Osztrák-Magyar államvasúttársaság Temesvár-Orsova országhatárig terjedő vonalát engedélyezte. A magyar vasutasságot érdeklő jelentősebb esemény Zichy minisztersége alatt nem történt. 1889-ben pozsonyi, majd trencséni főispán lett. Minthogy Bánffy — Szilágyi és Wekerle liberális egyházpolitikájával nem értett egyet, a főispánságról lemondott, és ezentúl mint főrend a közlekedési bizottságban működött. A pozsonymegyei (nagyszombati járásban levő vedrődi) birtokára vonult viszsza, s ott halt meg 1924. november 11-én 83 éves korában. Vasutasok a magyar nyelvért. 1875. február 21-én a Vigadó épületében egy ötös bizottság (Perczel Mór, Radios Ákos, Fabriczky Kornél, Gyengő László, Nádory Nándor) továbbá közfelkiáltással Tolnay Lajos, Ludvigh Gyula, Kanovics Aladár

r Nagy János, Lintner Imre, Hegedűs Károly, Laaber Mihály, Éjszaky Károly, Petényi Ottó és Czigly János egy emlékiratot szerkesztettek, melynek tárgya ez volt: „Az állami nyelv érvényreemelése és a hazai szakerők jogosult igényeinek kielégítése a közlekedési vállalatoknál"***) Az emlékiratot a kormány elé juttatták. *) 19 köt. 675. 1 M. o. helyesbítendő, csak 1874 III. 24-ig volt föld. min. **) 1924. november 12. sz. V. ö. Pallas Nagy Lexikon 16. k. 1150. 1. ***) „Központi vasúti és közi. közi." 1875. márc. 11-iki sz. 247