Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E A magyar nyugati vasút vonalai (1869: V. t. c.)*) győr—szombathelyi szárnyvonal 117 km. megnyílt 1871. október 1. Székesfehérvár—veszprémi 45 „ „ 1872. augusztus 9. szombathely—gyanafalvai 65 „ „ „ szeptember 1. veszprem—kiscelli 77 ,, ,, „ október 3. összesen 304 km. Az első magyar gácsországi vasút vonalai (1869 : VI. t. c-) legenyemihályi—homonnai 65 km, megnyílt 1871. december 25. Sátoraljaújhely—legenyemihály 16 „ „ 1872. január 17. homonna—országszéli alagút 54 „ „ 1873. június 12. összesen 135 km. Mikó Imre gróf nevéhez fűződik a magyar királyi államvasutak megteremtése (1868. június 30.)l ), a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség felállítása (1868. szeptember 1.) H), a legelső illetmény szabályzat (sajnos német nyelven, mert a személyzet nagyobbára német volt, érvénye: 1868. december l.jHI-j, a legelső egyenruházati szabályzat (1869. április 1-től) IV.) és a Máv. Nyugdíjintézet megalkotása (1870. április 1-től) V.). Igaz, hogy csupán 1870-ben 54 millió forintot fordítottak vasútra, mikor az államnak 171 millió volt VI.) egész évi költségvetése. 1870. április 21-én adta át tárcáját Gorove István minisztertársának, azután mint tudós, műértő és mecénás tette nevét örökre felejthetetlenné. A kolozsvári teologiára 4000 forintot adott és az enyedi kollégiumot állandóan segélyezte. Ezenkívül számos iskolában alapítványt tett és külön is támogadta őket. 1876. szeptember 16-án halt meg Kolozsvárt, 71 éves korában. Szerete a vasutasokat. Az alkalmazásnál a honvédeket előnybe részesítette. Szigorú és jószívű igaz magyar volt.**) *) Helyesbítendő Tominac József: „A magyar szent korona országainak vasútai 1845—1904" című 1905-ben kiadott művének 9. oldalán a győr—szombathelyi vonal eng. mert nem 1868 : VIII. t. c., hanem 1869 : V. t. c. I. 1867: XIII. tc.—1868: XII tc.—1868: XLIX. tc. és Orsz. Lev. m. közm közi. m. 9—3606/1868, 9—8021/1868. II.) L. Orsz. Levéltér, m. k. közm. és közi. min. 9—9696/1868. sz. III.) Ugyanott 9—260/1871 sz. utóiratban. IV.) Ugyanott a 9—13723/1868 sz. E. i. 7788/1868 sz. V.) Ugyanott a 9— 2716/1870 sz. VI. Balla: „Magyar országgyűlés története 1867—1927.." Bp. 93. 1. **) V. ö. „Vasárnapi Újság" 1876. szept. 24. sz. „Pallas Nagy Lexikon" 12. köt. 650. 1. „Révai Nagy Lexikon" 13. köt. 708. 1. 164