Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E vasutat kívánni; a külső csinnak is oly mértékben van megfelelve mindenkor, hogy e tekintetben Pest város sem marad az általános csinosságon alul, és ígv ámbár a vasúthoz mégcsak a kapunyitást üdvözöljük, melyen át a nyugot c ivilisatiója felé indultunk ezen inaugurátiói ünnepélyességet mindenesetre oly ünnepnek véljük tekinthetni, melynek emlékét e lapokban letenni annyival inkább szükséges, mennyivel inkább kétes vala kevéssel ezelőtt egész Európa előtt, vájjon van-e ebbeli merényleti kísérletünkben egy jövendőbeli fejleménynek csirája?» * \ pest-váci vonal megnyitása után a történelem megállapítása szerint Petőfi Sándor is utazott. Vácon nem szállott ki, hanem a vonattal visszafordult s így aznap kétszer, vagyis oda-vissza tette meg az útat. Valóban van Petőfinek egy «Vasúton» című költeménye, mely megerősíti a történeti kutatást. Igaz, ugyan, hogy ez a vers 1847-ről van keltezve. Viszont elképzelhetetlen, hogy a világotjáró és minden iránt lelkesedő lánglelkű poétánk egyesztendeig várt volna arra, míg ezt a vasutat személyes tapasztalásból megismerni. Eerenczy Zoltán, a Petőfi Társaság titkára J908. június 3o-án Ujhely Géza «A vasútügy története» című mű írójához 11 0) levelet intézett, melyben a következő válaszsorok foglaltatnak: «Az anekdota, liogy Petőfi a budapest-váczi vonalon háromszor fel és visszautazott tényleg létezik. Megírva is emlékszem, hogy olvastam, de aztán hallottam többször. A budapest-váczi vonal i846. júl. 15-én nyilt meg s I847- szept. i-én a budapest-szolnoki. Mikor a budapest-váczi vonal megnyílt akkor Petőfi Pesten volt, s így nincs semmi akadálya annak, hogy a fenti tényt megtörténtnek vegyük. A szolnoki vonal megnyitása alkalmával nem volt Pesten, s így arra az adoma nem is vonatkozhatik. De a Vasúton című költemény, mely 1847. dec. 18-ika tájt, vagyis i5 20. közt kelt szintén nem a szolnoki, hanem a váczi vasútra vonatkozik. Petőfi t. i. házassága után szüleit Váczra helyezte el s oda ment ki hozzájuk. Ekkor írta a verset és egyáltalán nem 46-ban. Azonban eléggé kifejezi azt, hogy az ő meggyőződésében egy baladó Magyarország élt . Talán nem lesz érdektelen, ha figyelemmel kisérjük az első magyar gőzüzemű vasút pest-váci vonalának utasforgalmát. A «Budapesti Hiradó» című, egykorú lap 1847. május 13-án megjelent 591. számában a 32 3. oldalon a következőket írja: «A pest-váczi vasútvonalon utazott május 3-án 1178 személy, 4-én 909 személy, 5-én 616; 6-án ioo5; 7-én 8o4; •8-án 634 és 9-ún 4982 (ez a nap u. i. vasárnap volt) összesen: 10.128 személy ». ll b) Ujhely Géza: «A vasútügy története» Bp. 1910. 08. 1. 134
