Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

A vasút tárgyában kiküldött bizottságnak a vasúttársaság megbizottaival Pesten, 1845-ik évi október 19-én, részint a városházánál, részint a helyinén tartott tanácskozásairól s kölcsönös egyességről vezetett Jegyző — Könyv. Ezen kölcsönös értekeződésen, melly a mondott helyen és napon Szepesy Ferenz polgármester Ür Elnöklete alatt tartaték, a város részéről jelenvoltak: Szekrényessy Endre városkapitány, Rottenbiller Leopold alpolgármester, Kacskovics Lajos fő Jegyző és h. tanácsos, Staffenberger István szószóló, Schalatz Antal telekbíró, Erhardt Ágost és Joanovich Demeter mérnökök, Daxner Sándor t. ügyész Michel Károly szószólói segéd, Appel József, Szilágyi István, Vieser Ferentz, Károlyi István, Sartory György, Havas József, Steindl Ferentz, Valthier Antal, s ifj. Wagner János választópolgár urak; a' m. központi vasúttársaság részéről: Szitányi Ullmann Móritz, Hegedűs Zsigmond és Wurmb Kornél társasági igazgató Urak. (A jegyzőkönyv kilenc nagyívoldalra terjed, melyből egy pontot szószerint ideiktatunk.) g. Az előrebocsátott barátságos egyességi feltételek megállapítása következtében, a városi bizottság részéről megengedtetett, hogy a tanácsilag betiltott vasúti munkák az Oláh-féle major melletti tócsa betöltésével kezdve a' megállapított módon folytathassanak. A kibékülés jegyzőkönyvének első oldala.