Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
PEST VÁROS ÉS AZ ELSŐ VASÚT HARCA A pályaudvar ügyében ismét bare keletkezett a vasút és a város között, a bare ezúttal a vasúttársaság beadványa nyomán keletkezett. 7 3) A vasúttársaság ugyanis a várható forgalomra való tekintettel szerette volna megszerezni a szomszédos Schvendtner telket. — Ebben az iratban a vasúttársaság kérte a nádort és a helytartótanácsot, bogy a Schwendtner telek kisajátításához járuljon hozzá.*) Panaszkodik a vasúttársaság, hogy noha a városi tanács 18A5. május i5.-ére határnapot tűzött ki: a határnap «süker nélkül» telt el, mert a tanács részéről semmi hatályos intézkedés e tárgyban nem volt. Kifogásolta továbbá beadványában azt is, hogy Pest város megfeledkezett hatásköréről és azt állítja, hogy neki csak a becslés volt a kötelessége. Azután elfogadta még azt az előterjesztést is, hogy a vasúttársaságnak nincs is szüksége erre a területre és így az a kisajátítás tárgyát nem is képezheti. Az i836. évi XXV. tc.-re való hivatkozással nyomatékkal kéri, hogy a város megfelelő erélyes utasításban részesüljön. Erre a kérelemre 1845. június 15.-én 7 4) már utasították is a városi tanácsot, hogy e tárgyban tegyen azonnal jelentést. Pest város tanácsa másfél hónapi gondolkozás után azt jelentette, hogy azért nem sajátították ki a Schwendtner féle telket, mert a kitűzött helyen és időben a vasúttársaság nem jelent meg, másrészről azért, mert a kisajátítani kért ház és telek távol van a vasúttól. És ebben a felterjesztésében a város «mély alázattal» visszavágott a helytartótanácsnak. 7 5) Szórul-szóra ezt írta felterjesztésében: «A Társaság kezdettől fogva annyira elhatározottan egy központra t. i. a barátságos úton megszerzett Servita major-féle telken tökélé összpontosítani, hogy midőn e hatóság cs. kir. Fenségedhez és a nm. m. kir. Helytartó Tanácshoz később kellős pályaudvar eszközöl hetese végett folyamodott, ezt mindannyiszor nem teljesilendönek vallotta. Valótlan lévén tehát folyamodó táisasági igazgatóság állítványa, ha a kérdéses telket akkor, midőn a társaság vállalatainak tervét k. k. jóváhagyásul cs. kir. Fenséged és a nm. m. kir. Helytartótanács elébe terjeszté nem vala elkerülhetetlenül szükséges; nem gondolhatunk okot, mely azt azóta szükségessé tette volna, következéskép azt mellékcélból, azaz nyerészkedési vágyból óhajtja egyedül lehető olcsó áron sajátjává tenni, mit a tulajdonjog szentségét pártfogó kisajátítási törvény rendeletével megegyeztetni nem lehet». 7 3) M. kir. Orsz. Levéltár Htt. 21800/1845. sz. *) Ez a Schwendtner telek az a terület, amelyen a nyugati p. u. raktárai állnak a váci-út szegélyén a Westend üzletháztól a Ferdinánd -hidig. < 4) Htt. 21800. sz. alatt '">) Szfőv. Levéltár int. a. n. 2782. 10072 sz. alatt. Ugyanis nem felejtették el a helytartó tanácsnak 1844. november 26-án kelt 42834. kk. intézvényét. 91
