Pilissy Lajos: Az alumíniumöntészet fejlődésének története a kezdetektől 1945-ig (Öntödei múzeumi füzetek 19., 2008)

A magyar alumínium-formaöntészet kezdetei

Solti 1945 után - „hálából" az előbb leírt fejlesztésekért - nem térhetett vissza a gyárba. Internálás után perbe fogták, és bár jogerős bírói ítélettel felmentették, helyét még sem foglalhatta el Közép-Európa egyik legkorszerűbb, repülőgép- és autóalkatrészeket öntő alumínium-formaöntödéjének a fejlesztője. Az úttörő korszak harmadik nagy alumíniumöntödéje a MAVAG (Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak) budapesti telepén alakult ki. A MAVAG előtörténete igen kalandos volt. Jogelődje, a Magyar-Belga Gép- és Hajóépítő Rt. 1869-ben települt át Brünnből Pestre, cseh személyzettel és profillal és az öntőmintákkal. Színesfém öntvényeket készítettek. Ez a cég egyesült a MagyarSvájci Ipartársasággal Kőbányán, melynek elnöke Klapka György 1848-as honvédtábornok volt. Az 1870-ben állami tulajdonba került cég neve Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára lett, és az Allamvasutakhoz csatolták. A fémöntöde három tégelyes és három „öntőpestjében" (öntőkemencéjében) 1896-ban feltehetően csak nehézfémeket (réz, bronz, ólom) olvasztottak. A fémöntöde fejlesztése ez idő tájt azonban mindig háttérbe szorult. 1926-ban nehézkesen elindult az autógyártás. A '30-as évek elején elkezdődött a hadi készülődés, ekkor indult be az alumínium, majd az /. G. Farbenindustrie licence alapján a magnézium (elektron) és a hidronálium (Al-Mg- ötvözetekről lásd a 26-27. oldalt) öntése. A repülőgépgyártás érdekében 1940-ben modernizálták a fémöntödét, bár már 1927-ben elkezdték a motorteknők, nagyszilárdságú hengerek és hengerfejek, sebességváltóházak, hűtőkeretek sorozatöntését sziluminból. Ugyanis korábban a motor- és váltóházakat a Hubert-Sigmund, a DB-Merzedes 4- és 6-hengeres dízelmotorjait pedig a Láng Gépgyár öntötte a MÁVAG-nak. 1940-től az olajteknőket a MAVAG öntötte a Botond harci járművekhez. A repülőgép- és autóalkatrészek 74. ábra. Maréchal Károly mérnök (1902-1980) 75